Pécs festői pontján, a Dóm felett húzódó utca egyik emeletes bérházában egy igazi polihisztor élt: dr. Vargha Károly.
A Zselic lábainál fekvő többségében német ajkú Szentlászló faluból származott. Kántortanító apja nyomdokait követte, amikor 1934-ben a pécsi püspöki tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Innét Berlinbe vitte az útja, a Collegium Hungaricumban összehasonlító néprajzi és népzenei tanulmányokat végzett. Később a szegedi egyetemen lett bölcsészdoktor. Szeged, Kőszeg és Baja után 1949-ben került Pécsre, ahol aztán egész életében működött. Ő szervezte meg a tanárképző főiskola német tanszékét, amely a német nemzetiségi és kisebbségi honismereti kutatás bázisa lett.
Valóban polihisztor volt: germanista, nyelvész, népzenekutató, műfordító, az 1960-as évektől majd három évtizeden keresztül a Baranya megyei honismereti munka szorgalmazója, irányítója, a Baranyai Honismereti Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke.
Zenéhez kapcsolódó tevékenységei közül a magyarországi németség zenei hagyományainak kutatását, mellette pedig verseit, műfordításait kell kiemelnünk. Elsősorban német zeneművek szövegeit fordította kiválóan magyarra (bár vannak más nyelvekből készült átültetései is), például több Händel-oratóriumot, Bach-motettákat, sok-sok madrigált. Ezek rendkívüli népszerűségre tettek szert hivatásos és amatőr kórusoknál egyaránt abban az időben, amikor még inkább a közérthetőség volt az igény, mint az eredeti nyelvű megszólaltatás. Händel fordítására például Ferencsik János is inspirálta. Vargha Károly önálló, saját verseket is írt, s ezeket olyan mesterek zenésítették meg, mint például Kodály Zoltán, aki Az éneklő ifjúsághoz című, Agócsy Lászlónak, mint a pécsi éneklő ifjúság vezérének ajánlott vegyeskarát 1945-ben az ő soraira komponálta.
Kodály úgy is elismerte dr. Vargha Károlyt, hogy a Háry János Intermezzó dallama alá írt versét méltónak tartotta arra, hogy a részletet kórusművé is feldolgozza.
Született több fordítása Kodály erdetileg idegen nyelvű szövegre komponált kórusaihoz (Horatii Carmen, Négy olasz madrigál). És itt említsük meg, hogy Liszt Ferenc eredetileg német szövegű nagy oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját is lefordította. A blogger valaha, boldogult kórustag korában a Berlioz Rákóczi-indulójából készített zongorakíséretes kórusmű alt szólamát is fújta az ő magyar szövegével… Vannak olyan átültetései is, amelyeket német nyelvterületen történő terjesztés céljára magyar kórusművekről készített. Kodály mellett Bárdos Lajos is komponált kórusokat Vargha Károly verseire (Fújd a sípot, Napfényes utakon). Gyümölcsöző kapcsolat fűzte őket össze: olyan közös művet is említhetünk, ahol a vers később született a dallam alá: ilyen a rendkívül népszerű Régi táncdal („Édes rózsám, szívem kedvese…”). Hogy más szerzőkkel is folytassuk a sort, Farkas Ferenc oratóriumot komponált Vargha Károly librettójára 1966-ban (Szigetvár dicsérete). Ekkor, Szigetvár ostroma 400. évfordulója jegyében más kortársak is alkottak az ő verseire: a már említett Bárdos Lajos, mellette Karai József és Halmos László.
Szerteágazó tevékenységeit számos elismeréssel honorálták.
Németországban is felfigyeltek kultúramentő munkájára, itthon pedig 1992 júliusában kiváló honismereti munkájáért az elsők között nyerte el a Bél Mátyás – Notitia Hungariae emlékérmet. Az életművét összegző elismerést, Pécs városának Pro Civitate díját 1992 szeptemberében vehette át. Utolsó elismerését 1992. december 3-án kapta a pécsi Lenau Házban, amikor a Nicolas Lenau Kulturális díjjal tüntették ki.
1993. március 18-án Pécsett hunyt el. Kívánsága szerint szülőfalujában helyezték örök nyugalomra, ahol azóta szobor is emlékeztet rá.
Egykori pécsi otthonának homlokzatát Pécs önkormányzata, a Pécsi Madrigálkórus és a Városvédők 1998-ban jelölték meg emléktáblával.
Egy technikailag már eléggé elavult felvételről, de meghallgathatjuk, hogyan szól a Háry János Intermezzója kóruson, Vargha Károly szövegével. Akit behatóbban érdekel személye, érdemes az egész hosszú felvételt végignézni, az elején, 18 perc körül ő maga is beszél. De az Intermezzót mindenképpen hallgassuk meg, más felvételt nem találtam róla:
Források:
Dr. Vargha Károly (1914-1993) [Nekrológ] = Dunántúli Napló 1993. március 23.
Simor Ferenc: Emlékezés dr. Vargha Károlyra, a polihisztorra. = Honismeret 2003/4
Tímár Irma: Dr. Vargha Károly. = Honismeret 1998/4
Oratórium Zrínyiről. = Dunántúli Napló 1966. május 19.
