Az elmúlt évek messze legizgalmasabb és legeredetibb előadásai láthatók augusztus 1-jén és 2-án a Városmajorban. Halas Dóra és Nagy Fruzsina két divatszínházi előadása, az Ügy és a Tabu Kollekció este nyolc órai kezdettel debütálnak.
A két divatszínházi performansz jelmezeit Nagy Fruzsina tervezte, aki hazánk egyik legelismertebb és legtöbbet foglalkoztatott jelmeztervezője. Így rendszeresen dolgozott Schilling Árpád, Alföldi Róbert produkcióiban, valamint olyan hazai művészszínházakban, mint a Katona József Színház, az Örkény Színház vagy a Radnóti Színház.
A két előadás másik legfőbb alkotója szintén nem egy író vagy rendező, hanem Halas Dóra, a Soharóza kórus karvezetője, az előadók pedig nem színészek, hanem a kórus tagjai. A Soharóza kísérleti énekegyüttes fő ismérve a közösségi zeneszerzés- vagy szerkesztés, amely során a kórustagok nem csak előadóművészként, hanem társalkotóként vesznek részt a projektek létrehozásában. A csapat tagjai mindenre nyitottak, ami a hangok érzékelését, azok megmunkálását különleges oldalról fogja meg, legyen szó speciális hangképzésről, kórusimprovizációról vagy mozgással egybekötött éneklésről, így előadásaik időnként egészen extrém jelleget öltenek.
Nincs ez másképp a Tabu Kollekcióban és Az Ügyben sem. Előbbi olyan társadalmi tabukat változtat kifutóra illő ruhakölteményekké, mint a betegség, az emberi test működés közben vagy a halál. E ruhakompozíciók a szépséget és a rútságot, a tökéletességet és a tökéletlenséget egyszerre jelenítik meg. A hazai színházi szokásrendtől eltérve, melynek legfontosabb eleme többnyire a színpadi szöveg egyeduralma, a Tabu Kollekcióban nincs egybefüggően követkető történetív. Helyette a képek és a hangok hatnak ránk, az előadásban megjelenő zenék Bach korától egészen a hetvenes évekbeli popzenékig terjednek. A hangzásvilág sokszínűségét az elektronikus sound design fogja össze, és változtatja egyetlen nagy zeneművé a sok apró részletet.
Franz Kafka óta tudjuk, hogy a bürokrácia útvesztői miként tudják bedarálni az abban eltévedt embereket. Az Ügy ugyanakkor nemcsak a kafkai világra emlékeztet minket, hanem legtestközelibb, életből vett tapasztalatainkat mozgósítja, amikor olyan hétköznapi, az életünket megkeserítő tárgyakból készít jelmezeket, mint a sárga csekkek. A zenei világ alapját ennél az előadásnál népdalok képezik, Kodály Székelyfonójához hasonlóan. A népdalok szövegeit a független színházi szféra egyik legelismertebb fiatal alkotója, Fekete Ádám jegyzi. A kafkai világ, bár hétköznapjaink kilátástalanságát jeleníti meg, egy kicsit sem válik sötétté, sőt, hatalmasakat nevethetünk közben azon, amin máskor néha sírni szoktunk, magunkon, miközben hivatali ügyeinket intézzük.
