Szokolay Sándor első opusait a zongora inspirálta. Az ifjú alkotó hangszeres játékával együtt fejlődött a kezdetben még ösztönös komponista. A hangszerszerűség jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a Zene-bona kötetből készült hárfaátiratok. Polónyi Ágnes hárfaművész átiratai minden korosztály számára kínálnak kihívásokat. A sorozatban korábban közreadott művek kezdő hárfások ideális tananyaga lehet, ellenben a mostani válogatás próbatétel elé állítja a legrutinosabb muzsikusokat is. Polónyi Ágnes előadása mégis könnyed és játékos, az elhangzó művek megőrizték eredeti karakterüket.
1. Két bagatell, 2. Pasztorál, 3. Osztinátó bolgár ritmusban
Szokolay Sándor visszaemlékezése a Békés-Tarhosi Énekiskolában keletkezett fiatalkori zongoradarabokról:
„Első zongoratanárnőm Sípos Éva volt. Pár hét alatt «felfaltam» a zongora-ábécé anyagát. Minthogy az éppen alakuló iskolának még nem volt valamirevaló könyvtára, tanári biztatásra – amíg az új zongoraiskolát beszereztük – kis etűdöket, ujjmozgató apró gyakorlódarabokat gyártottam magamnak. A hangszer közelsége ösztönösen komponálásra késztetett. Éva néni elhűlve látta, hogy két hét elteltével jó pár ilyen darabot írtam. Végül egy év alatt több tucat gyerekeknek szóló karakterdarab született, melyeket ma is vállalok.” (2001)