„Igen, állíthatom: akkoriban igenis létezett Színházi Élet. „Színházi Élet” című folyóirat nem létezett ugyan – vagy tán csak másképpen hívták -, de Színház igenis volt és volt benne Élet is.” – Darvas Iván: Lábjegyzetek. Budapest, Európa, 2002. A Ruttkai és kora blog – folytatva Ruttkai Éva színházi toplistáit, évtizedek szerint – a következőkben a Vígszínház fénykorának első periódusát vázolja.
Ruttkai Éva számára a hatvanas évek nem csupán filmes szempontjából meghatározó (ekkor érkezik számára a Butaságom története, az Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán, az Alfa Rómeó és Júlia, az Egri csillagok, vagy a Hamis Izabella).
Színpadi szerepeiben is jelentős és rendkívül karizmatikus ez az évtized. Zrínyi Ilona (1954), Szent Johanna (1955), Natasa Rosztova (1959) után, Faust Margitjától (1961), Angliai Erzsébetig (1969), roppant színes karaktereinek és színpadi műfajainak palettája.
Rómeó és Júlia
„Ruttkai Éva Júliája törékeny, gyönge virág alak, árnyalt, gazdag játéka: igazi shakespear-i poézis. Ugyanakkor értelem világítja át tetteit, még szerelmi vallomásait, monológjait is. Érzéseitől elfúló hangja, modern ritmusú beszéde, lenyűgöző átélő ereje – mindez az ideális Júlia képzetét kelti bennünk.” – Cserés Miklós: Rómeó és Júlia. Shakespeare felújítása a Vígszínházban. Ország-Világ, 1963/ 6. 19. ADT
Anna Karenina
„Anna drámája – más körülmények közegében ma is lejátszódhatna. S ha van is Annában gyengeség, akkor is nagy ember, aki nem akar konvenciók és hazugságok között élni. Én szeretem Annát, mélyen szeretem, (…). Annát azonban nem csak szeretem, tisztelem is, és a legmodernebb drámairodalomban is több olyan alakot látok, aki nem születhetett volna meg Tolsztoj nélkül… Tolsztoj? Hány élő asszonyból, hány valóságos drámából gyúrhatta össze Anna Kareninát?” – Szeretem Annát. Beszélgetés Ruttkai Évával. Ország-Világ, 1964/ 49. 19. ADT
Szerelem, ó!
„Női clown a Szerelem, ó! furcsa helyzeteiben; csupa groteszk fintor, néha chagalli arc. De bohócos mozgása, járása, attitűdje mögött ember, bevásárló nő a piacon, kielégületlen, boldog, csalódott asszony, aki a rizspor mögött a hétköznapok értelmét keresi. Megrendítő alakítás.” – Demeter Imre: Színészarcok – Ruttkai Éva. Film Színház Muzsika, 1967/ 3. 25. ADT
Vízkereszt, vagy amit akartok
„Ruttkai Éva egyre kiteljesedő alakításaiban az egyre kiteljesedő emberség ragad meg leginkább. Már megjelenésével, jelenlétével valami olyan légkört hordoz, hogy oda kell figyelni. Walter Benjamin szerint a jó művésznek aurája van, fluiduma, hogy átérez és átéreztetni tud.” – Fejér Megyei Hírlap, 1968/ 152. 9. ADT
Angliai Erzsébet
„Erzsébet alakja évszázadokon át üzeni: mennyi nagyság, okosság, mennyi szenvedély sűrűsödhet egy bonyolult asszonyi lélekben! A kor, amelyben élünk, felfogható úgy is, mint az egyéniség forradalmi felszabadulásának vajúdása; sokszorosan vonatkozik ez a női egyéniségre, amelynek nem csak a társadalmi adottságok, hanem az előítéletek korlátait is le kell döntenie. Ezért örülök annyira ennek a szerepnek…” – F.J.: Kedvenceink – Ruttkai Éva. Igaz Szó, 1969/ 7. 56. ADT
Fontos előadások és szerepek, bemutatók a ’60-as években:
- Faust / Margit / 1961. április 22.
- Játék a kastélyban / Anni / 1961. október 14.
- Rómeó és Júlia / Júlia / 1963. január 17.
- Amerikai Elektra / Lavinia / 1963. október 29.
- Anna Karenina / Anna Karenina / 1964. november 5.
- Az ember tragédiája / Éva / 1965. július 31.
- Trójai nők / Kasszandra / 1966. január 28.
- A testőr / A színésznő / 1966. március 17.
- Szerelem, ó! / Ellen / 1966. október 7.
- Macska a forró bádogtetőn / Margaret / 1967. február 3.
- Egy hölgy a Maximból / Osztrigás Mici / 1967. május 24.
- Angliai Erzsébet / Erzsébet / 1969. január 30.
