A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása október 3-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bánkúti Andrással, Kovács Krisztinával, Lakatos Mónikával és Ramháb Máriával.
November közepéig láthatók a 38. Magyar Sajtófotó Pályázat legjobb képei, mintegy 350 egyedi és sorozatfelvétel a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A pályázatra ezúttal 267 fotográfus 2488 pályaművet küldött, a beérkezett képek száma összesen 6079. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás több mint harminc éve a fotóriporteri szakma legnagyobb hazai seregszemléje. A nyílt pályázatra amatőr és hivatásos fotográfusok egyaránt beküldhetik képeiket, a pályázatra beérkező pályaműveket pedig évről évre tekintélyes magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri bírálja el. A zsűrizés hagyományosan nyilvános, az interneten és a helyszínen egyaránt követhető. A díjazott képekből, illetve a kiállítás rendezője által a pályázatra beérkezett egyéb fotókból összeállított tárlat minden évben sok látogatót vonzó, magas presztízsű szakmai esemény. Az idei Magyar Sajtófotó Pályázat és kiállítás szerepe az emlékezés és emlékeztetés okán most még nagyobb, hiszen az elmúlt hónapokban, a világjárvány kitörése óta megváltozott a minket körülvevő világ és a mindennapi dolgok jelentése, jelentősége.
Politikai események, globális és helyi környezeti változások, sportesemények, nemritkán tragédiák, ám örömteli dolgok is megjelennek a képeken, amelyek kapcsán Bánkuti Andrást, a Magyar Sajtófotó Pályázat egyik szervezőjét, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának vezetőjét arról is kérdezzük: a több mint 6000 beérkezett munkából milyen szempontok alapján válogatott a zsűri, volt-e például szakmai vita a helyezettek kapcsán; milyen technikai újdonságok tágítják most a fotósok lehetőségeit; illetve mi kapcsolja össze a 267 fotográfus 267 féle szempont szerint értelmezett és elkészített több ezer képét?
Korniss Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője volt. Munkásságának fő fókusza az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód ábrázolása. Dokumentarista fényképészet jellemzi: a lefényképezett események dokumentálása, valósághű ábrázolása; valamint általános vonás, hogy többször visszatér témáinak helyszínére. Korniss alkotásainak egyediségét azok monokróm jellege adja – kiállításain 2010-ig csak fekete-fehér képeket állított ki, színes fotói lapokban és könyveiben láthatók. Az első Kossuth-díjas fotóművésznek, a Várfok Galéria fotográfusának most egyéni kiállítása nyílt a szentpétervári Rosphoto Múzeumban. A város legrangosabb fotógráfiai kiállítóhelyén megrendezett tárlat Korniss életművének legfontosabb sorozataira, emblematikus képeire koncentrál. Az 1967-ben készült, az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől az utóbbi évek konceptuálisnak tekinthető Erdélyi asszonyok Budapesten fotósorozatig elénk tárja a világ változásait. Bemutatja azt a konzekvens törekvést és tudatos alkotást, amely Korniss munkásságát 50 éve átfogja és teszi az egyik leghitelesebb fotográfiai életművek egyikévé.
A kiállítás kapcsán Kovács Krisztina művészettörténésszel, a Várfok Galéria művészeti vezetőjével beszélgetünk többek között arról, hogy mi a szentpétervári tárlat különlegessége, az a jellegzetesség, amely lehetővé teszi, hogy 50 év minden történése egyszerre mutassa meg magát térben és időben?
Lakatos Mónika, a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője kapja a Womex idei életműdíját a budapesti világzenei expón október 24-én. Az előadó, aki a Muzsikás után a második magyar díjazott a Womex történetében, fellép a rangos eseményen a Müpában. Weyer Balázs, a szervező Hangvető programigazgatója kiemelte: csodálatos hangja mellett Lakatos Mónika művészetében hitelesen közvetíti az érzelmeket, sokrétűen jeleníti meg a cigány hagyományokat. Hozzátette: az 1994 óta évről évre megszervezett világzenei expón Lakatos Mónika lesz az első cigány életműdíjas. A világzene legnagyobb nemzetközi eseményének, a szakmai vásárt, konferenciákat, showcase fesztivált is kínáló Womexnek október 21. és 25. között – 2015 után – immár másodszor lehet házigazdája Magyarország, a járványhelyzetre tekintettel azonban a programokat jórészt virtuálisan tartják meg. „Kettős identitásom van – mondja Lakatos Mónika. – Oláh cigány és magyar vagyok egyszerre, amitől több vagyok, nem kevesebb. Ez a díj felhívhatja a figyelmet arra, milyen értékes tud lenni kisebbségként a cigány zene. Mi beleszülettünk ebbe a kultúrába, és próbáljuk hitelesen átadni, amiben felnőttünk, amiben élünk” – fogalmaz a művész, akitől azt is megkérdezzük, mi a legfontosabb számára a művészet megélésében, mi az, amit így tud leginkább kifejezni saját megéléseiből, a világ történéseiből; hogyan készül lélekben egy-egy lemezfelvételre, egy-egy koncertre; hogyan tud bekapcsolódni a fiatal tehetségek támogatásába; mit képvisel a Romengo és a Cigány Hangok?
Országos Könyvtári Napokat rendeznek október 5. és 11. között. Az idei események két jelentős évforduló köré szerveződnek: 30. születésnapját ünnepli az Informatikai és Könyvtári Szövetség, az IKSZ, illetve 15. alkalommal kerül sor a könyvtári szakma legátfogóbb, legtöbb intézményt és résztvevőt megmozgató rendezvénysorozatára. A Könyvtárak az emberekért – Ünnepeljünk együtt! projekt keretében a könyvtárak valamennyi korosztályra gondolva, eddigi együttműködő partnereik mellé újakat is bevonva tervezik a hét mozgalmas és tartalmas napjait. Október 5-én a legkülönbözőbb könyvtártípusok képviselőivel találkozva átadják a Könyvtárügyért díjat is, ami az IKSZ elismerő bronzszobra oklevéllel, és amelyet minden évben egy könyvtáros és egy könyvtár kaphat meg. Fontos célkitűzés azoknak a szolgáltatások a népszerűsítése, amelyeket az elmúlt években sikerült megalapozniuk. Az Országos Könyvtári Napok idei témakörei: Ünnepeljünk együtt; Történelmi időutazás; Nagy könyvtári beavatás; Az én könyvtárosom; Olvas az ország és Irány a természet.
Az eseménysorozat kapcsán Ramháb Máriával, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökével beszélgetünk többek között arról, hogy hogyan alakíthatók az olvasási szokások, mit ad ma egy jó könyvtár, ki a jó könyvtáros, hogyan alakult át a képzés, és mi az idei ünnep missziója?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. október 4-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
