Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 címmel a Nobel-díjas magyar író gyerekkorának és pályakezdésének legfontosabb állomásait mutatja be a Kertész Imre Intézet vándorkiállítása szerdától a debreceni Nagyerdei Víztoronyban.
A tárlat a szerző tanulóéveire koncentrál, azokra az élményekre, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározzák. A Kertész Imre Intézet vándorkiállítása Szeged, Pápa, a budapesti Vígszínház, Szabadka és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár után érkezett a Nagyerdei Víztoronyba.
Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere a kiállítás megnyitóján elmondta: „Debrecenben az irodalomról folyó beszédnek mindig kiemelt helye van. Az irodalmon keresztül a múltunk emlékezetéhez és diskurzusához a Kertész Imre életét bemutató kiállítás is hozzátesz. Örömmel fogadtuk be ezt a vándorkiállítást, amely hozzájárul ahhoz, hogy emlékezzünk a vészkorszak tragédiájára. Kertész Imre életpályája és művei hozzájárultak ahhoz, hogy a világ történelmi emlékezete eleven maradjon”.
Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója szerint „nem pusztán a végtisztesség, hanem saját önismeretünk is azt kívánja, hogy ez a kivételes életmű a maga teljességében legyen hozzáférhető. Az író nevét viselő intézet egyebek mellett ezen célból is szerveződött”. Mint hozzátette, Kertész Imre minden komorsága ellenére egy rendkívüli humorérzékkel megáldott tehetség volt, életszerető, renitens és öntörvényű diák, aki közben titokban rendíthetetlenül művelte önmagát. És ahogy egyszer megjegyezte a legsötétebb ötvenes évek kapcsán: „Nem emlékszem rá, hogy féltünk volna; húszévesek voltunk, nem hagytuk tönkretenni a fiatalságunkat” – idézte fel az író szavait Hafner Zoltán.
Az október 30-ig megtekinthető kiállítás látogatói a bemutatott képek és dokumentumok mellett digitális eszközök segítségével részletesebben is megismerkedhetnek Kertész Imre útkeresésének éveivel és betekintést nyerhetnek a Sorstalanság keletkezésébe is.
(Via MTI)
