A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása december 19-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Hámori Mátéval, Karafiáth Orsolyával, Pilz Jánossal és dr. Török Róberttel.
Út a zenéhez címmel az Óbudai Danubia Zenekar egy régi-új álma valósul meg hamarosan. Az Útazenéhez.hu oldalon mindenki a saját ízlése és tempója szerint haladhat a klasszikus zene és ezáltal önmaga megismerése felé. Az oldal egyúttal a Zenekar online otthona is: minden, az együttessel kapcsolatos információ, jegyvásárlási lehetőség, kapcsolattartási opció megtalálható rajta. A zenekar és a weboldal célja összehozni az embereket, akik térben, világnézetben, korban távol állnak egymástól, összekötni őket egy közös szenvedély erejével, a zene iránti rajongással. „Nekünk ez az élet: elsodor, megnyugtat, felemel és vigasztal; a zene a mindennapi kenyerünk, a szenvedélyünk, a barátunk. És egyben út önmagunk megismerése felé” – vallja Hámori Máté. A program része a honlap is, ahol hangulatok szerint kereshető, pár másodperces zenerészletek ugyanúgy megtalálhatóak, mint családi és ifjúsági előadások, teljes koncertek, vagy élő közvetítések. A több száz videó utat nyithat bárki számára a zene és önmaga jobb megismerése felé.
Az Út a zenéhez projekt kapcsán Hámori Mátét, az ÓDZ művészeti vezetőjét kérdezzük arról, hogyan állt össze a nagyszabású projekt, és hogyan kezdtek hozzá a megvalósításhoz?
Karafiáth Orsolya költő, fordító, publicista nemrég új kötettel jelentkezett, amelynek címe Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent – avagy így tanultuk a szerelmet. A szerző azt írja a kötet kapcsán: „A könyv rövid történetekből áll, amiket erős motívumrendszer fűz össze. Három erős szál: az egykori szerelmek és vágyakozások mellett emlékképek és álomképek elevenednek meg, az öregedés (illetve az időtlenség) kérdésével kiegészülve. A könyv – bár önállóan is olvasható – az Amikor a mama lelegelte a papa haját című könyvem folytatása. Ebben a könyvben is keveredik önéletrajziság és fikció.”
Karafitáh Orsolyától azt is kérdezzük, tekinthetünk-e úgy erre a könyvre, mint a párkapcsolati traumák feldolgozására, vagy inkább arról van szó, hogy feldolgoz olyan aktuális kérdéseket, amelyekre most másként tekint, lát rá, mint korábban?
A Budapesti Vonósok is alkalmazkodott a járvány okozta helyzethez, és zenészeit, koncertjeit az online térbe költöztette. Most is egy otthonról élvezhető, nagyszabású koncertre készülnek, mégpedig Botvay Károly Kossuth-díjas gordonkaművész 88. születésnapjának méltó ünneplése alkalmából. Az est ünnepeltje, egyben a zenekar alapítója, Botvay Károly 1932. december 29-én született Sopronban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán olyan kiemelkedő zenei nagyságoktól tanulhatott, mint Kodály Zoltán, Weiner Leó, Járdányi Pál és Ligeti György. 60 éves zenei pályafutása alatt 5 kontinensen mintegy 6000 hangversenyt adott, ebből az első 4000-et a változatlan összeállításban működő vonósnégyesével, a Bartók Vonósnégyessel, valamint a Budapesti Vonósokkal. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti tagozatának rendes tagja 2012 óta. A Budapesti Vonósok december 28-án tehát különleges koncerttel várja a nézőket online közvetítés segítségével, amelyen nemcsak gyönyörű dallamok csendülnek fel, de a pályatársak is mesélnek majd a Tanár úrhoz fűződő kapcsolatukról.
A Botvay 88 koncert kapcsán Pilz János Liszt-díjas hegedűművésszel, a Budapesti Vonósok koncertmesterével arról is beszélgetünk, mit tartanak nagyon fontosnak Botvay Károly életével, zeneiségével, a zenekarban betöltött szerepével kapcsolatban elmondani, közvetíteni?
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, amelynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem, a vendéglátóipar, valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javaira. „E Múzeum a kereskedelmi tudományokban ugyanazon helyet foglalja el, mint például a föld-, ásvány- és bonctani múzeumok a természettan szolgálatában. Hivatva van olyan eszközökről gondoskodni, amelyek által az üzletet gyakorlatilag lehet tanulmányozni” – írta Gelléri Mór a Múzeumról, amelynek elődjét 1886-ban hozták létre, a mai formában pedig 1966-ra datálható létrejötte. A világon máig egyedülálló, országos gyűjtőkörű intézmény a világörökség részét képező budai várnegyedben, az utcának nevet adó egykori Fortuna fogadó patinás épületében kezdte meg működését, ahol 2005 nyaráig tevékenykedett. 2006 szeptemberétől 2011 júniusáig az V. kerületben, a Szent István Bazilika mellett, a volt Magyar Külkereskedelmi Bank épületében működött. 2011 őszétől új helyszínen, a régi Óbuda központjában, Krúdy Gyula egykori házában, a Korona tér 1. szám alatt fogadja látogatóit.
Nemrég vezetőváltás is történt: a Múzeum új igazgatója dr. Török Róbert, akitől azt is kérdezzük, hogy mint történész, múzeológus, akinek kutatási területe az újkori kereskedelem, ipar és vállalkozástörténet, valamint fontos érdeklődési területe a fotótörténet, hogyan tudja beépíteni sokszínű érdeklődési körét, tudását a Múzeum mindennapjaiba?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. december 20-án, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.