A 11. Budapest100 programja ismét a fővárosi házak különleges zugaiba kalauzolja el az érdeklődőket szeptember második hétvégéjén. Idén, akárcsak tavaly a hagyományosan tavaszi programot szeptemberben sikerül megtartani. Horváth Henrietta és Szőke Tímea projektvezetők a legizgalmasabb házak mellett a zoom-lakógyűlésekről és a frissen fejlesztett applikációjukról is meséltek.
– Tavaly nyitott volt a jelentkezés, a kezdeményezés 10. évfordulójának örömére bárki csatlakozhatott, függetlenül a ház építésének idejétől és az elhelyezkedéstől. Milyen tematika mentén haladtok idén? Lesz ismét meghatározott korszak?
HH: Az idei témánk az újratervezés, amelyet több szempontból is aktuálisnak gondolunk. A témához részben a tavalyi év és a járvány adta az ötletet, amikor sok mindent újra kellett tervezni.
A korszak pedig a két világháború utáni újjáépítések. Az 1921-30 és 1945-57 között átadott házakkal foglalkozunk.
SzT: Most lehatároltuk a korszakot, a legrégebbi ház is a 20-as évek elején épült, a legkorábbi pedig 1957-ben. Az idei épületek esetében az az érdekes, hogy hogyan éltek egymás mellett a különböző építészeti stílusok, mondjuk a szocreál a neobarokkos stílussal. Ha egymás mellett mutatjuk őket, akkor nem is gondolnánk, hogy egy korszakban épültek.
Stilisztikai érdekességeket tudunk bemutatni, mint a homlokzati szobrok, amelyek népszerűek voltak a korban. A Damjanich utcánál látható szoborpár jó példa arra, hogy játszottak velük: az utca két oldalán található két épület ikerház, a szobraik válaszolnak egymásnak. Az egyiken egy kislány, a másikon egy kisfiú látható.
Érdekesek a korszak burkolatai a külső és a belső terekben is.
Főleg kék és narancssárga csempézést lehet találni. A belső burkolatokat például a Honvéd utca 22-24. alatt érdemes megfigyelni, ahol ez a két szín egyszerre látható.
– Melyik házakat emelnétek ki a Budapest100 épületeiből?
SzT: A lakóházak közül az Ugocsa u. 2. az egyik kedvencem. Ez egy díszes házacska, de az önkéntesek és a lakók miatt is különleges. Olyan csapat jött össze, akikkel nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Már az első online lakótalálkozóra hat ember érkezett meg, látszott, hogy nagyon lelkesek.
A másik a BKV székház, ami sokkal impozánsabb, mint hinnénk. Ez azért is izgalmas, mert a BKV-val az emberek sokat találkoznak, de itt most bepillanthatnak a kulisszák mögé, sőt, ki is próbálhatnak dolgokat, mert számos programmal készülnek az épületben.
HH: A sztorik és a lakók lelkesedése sokat hozzátesz a házak iránti érdeklődésünkhöz.
Számomra az egyik legizgalmasabb egy zuglói épület. Ez a kerület kicsit kijjebb esik azon a területen, ahonnan csatlakoznak házak. A Korong u. 6.-ban van egy ház, amelynek korábbi lakói közt ott találjuk József Attilát vagy Arany Dániel matematikust. Ők olyan különleges programokkal készülnek, mint kincsvadászat a gyerekeknek a ház körül.
SzT: A Phönix-ház az Újlipótváros egyik nagy lakótömbje, amelyet négy utca határol. Maga az épület is nagyon robosztus, jó példája a korszaknak. Az egyik önkéntese, Kőnig Tamás már évek óta dolgozik velünk. Most különösen lelkes, amiért végre az ő háza is belekerült a Bp100 programjába. Annyira összeforrott a személye a hellyel, hogy legutóbb véletlenül Kőnig-házként hivatkoztam az épületre.
– A két világháború utáni lakhatási helyzettel is foglalkoztok?
SzT: A kutatóink nemcsak építészettörténeti, hanem szociokulturális szempontból is készítenek tanulmányokat.
Pont ezeket a történeteket próbálják felkutatni egy-egy ház, vagy környék esetében. Ebben a korszakban nagyon sok lakótelep épült. Mivel hagyományos eszközeinkkel a lakótelepeket nem tudjuk bevonzani, így azt találtuk ki, hogy lakótelepi sétákat szervezünk az önkéntesekkel. Hat különböző lakótelepen tartunk ilyet, mint az Albertfalvai, a Pongrác úti, Havanna úti, Angyalföldi, Fiastyúk utcai lakótelep.
– A Budapest100-nak nemcsak az épületek a meghatározó szereplői, hanem lakóközösségek is. Mennyire hatott rosszul a befogadókedvükre a járványveszély? Néhány éve még volt, aki a lakásába is beengedte a látogatókat.
HH: Kicsit újra kellett gondolnunk a szervezést is. Normál esetben személyesen találkozunk az önkéntesekkel, akiknek elmondjuk a feladatot: menjenek el a házakhoz, csöngessenek be és vegyék fel a kapcsolatot a lakókkal. Ez idén nem tudott így működni, átálltunk a zoom-meetingekre az önkéntesek és a lakók esetében is. Ennek ellenére nagyon lelkesek voltak. Az emberek sokkal több időt töltöttek otthon, de közben is szerették volna hasznosnak érezni magukat, így többszáz önkéntes jelentkezett idén. A lakásokba nem szeretnénk bemenni, nem ez a cél. Ezt sokan félreértik, amikor megkeresik őket az önkéntesek. Inkább a házakudvarát, és ha van, akkor a kertet használjuk. Sok külső helyszínes programunk van.
SzT: Most, hogy a karantén időszakban mindenki a lehető legtöbb időt töltötte otthon, mikor lenne aktuálisabb a saját lakókörnyezetünkről, a lakóházakról beszélni, mint egy ilyen időszak után? Ez is közrejátszott a témaválasztásban.
– Tavaly készült egy mobil applikáció a Budapest100 programhoz. Mik voltak ezzel a tapasztalatok?
HH: Tavaly Androidos appunk volt és a látogatók kérésére ezt idén fejlesztettük IOS-ra is. Szerencsére elkészült, az Apple elfogadta. Reméljük, hogy be fog válni. Emellett létezik a hagyományos programfüzetünk, amelynek kapcsán visszatérünk az eredeti formához, térképformátumú lesz, egy kétoldalas leporelló. Ezeken kívül a honlapunkon lesz fenn szeptember elejétől az összes program és a házak adatlapjai is.
SzT: Az app fejlesztése másfél éves folyamat volt. Nemcsak a honlapunkat tettük át rá, hanem próbáltunk olyan funkciókat is beépíteni, amelyek a hétvége folyamán hasznosak lehetnek. Az egyik ilyen egy naptár. Ebbe bele lehet illeszteni a különböző programokat, mert sokszor kaptunk olyan visszajelzést, hogy nehéz összenézni, hogy az 50 különböző helyszínen milyen program van, átérsz-e az egyikről a másikra, vagy pont lecsúszol. Egyik ház ekkor van nyitva, a másik meg akkor. Erre találtuk ki ezt a naptárfunkciót. Interaktív, lehet böngészni. Vannak képek, egy kis ajánló minden háznál, hogy mit érdemes megnézni, a programok, a naptár meg a térkép.
HH: Az egyes programtípusokra is rá lehet szűrni, ha mondjuk csak az épületbejárások, gyerekprogramok vagy a koncertek érdekelnek.
– Ezt lehet használni a Budapest100 hétvégén kívül is, ha valaki nem ragaszkodik a programokhoz, illetve ahhoz, hogy be is jusson a házba?
SzT: Igen, bár az appban mindig csak az aktuális év adatai vannak fent. A honlapon az elmúlt tíz év összes eddigi házának a kutatási anyaga megtalálható. Az app inkább az adott évre fókuszál. Ha valaki visszamenőleg böngészni szeretne, akkor inkább a honlapunkat érdemes megnézni. Ott több szempont szerint lehet keresni: kerület, építtető, térképes nézet is elérhető. Ezt főleg kutatók, szakmai érdeklődők szokták használni.
– Mikor lehet regisztrálni a programokra?
HH: Szeptember 2-től hozzuk nyilvánosságra a programot. Akkor adjuk oda az önkénteseknek a füzeteket és akkor kezdjük el terjeszteni a szokásos csatornáinkon, mint a KÉK irodája vagy az OSA archívum. Az applikáció is akkor indul. A regisztrációhoz kötött programokra – mert nem minden az – szeptember 2-től lehet jelentkezni.
