Korábban beszámoltunk róla, hogy a Budapest Jazz Club arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a vitás financiális helyzet kapcsán a vagyonkezelő bezárta a klubingatlant. Mára azonban, különböző erőhatások eredményeképpen, sikerült megmenteni a hazai jazzélet egyik fellegvárának számító helyet, legalábbis az újranyitást sikerült elérni. Susszer Zoltánnal, a klub egyik tulajdonosával beszélgettünk a kialakult helyzetről és a megoldáshoz vezető irányokról.
– Milyen okok vezettek ahhoz, hogy a Budapest Jazz Club kapuit szó szerint lelakatolják?
– „Békeidőben” a Budapest Jazz Club működését a legnagyobb arányban szponzorációs marketing, valamint vendéglátásból, rendezvényekből, stúdiómunkákból és jegyeladásból származó bevételek biztosították – a magaskultúra esetében nélkülözhetetlen, szűk negyedrészt kitevő szubvenciók mellett. Az elmúlt nehéz időszak negatív körülményei sok mindent átírtak, ezért agilisebben kell keresnünk az együttműködés különböző lehetőségeit az önkormányzattal, valamint a kulturális kormányzattal is.
A bérleti díjak kifizetése sajnos kezdettől fogva nem volt zökkenőmentes, a lejárt tartozásaink összege különböző mértékben ingadozott, de pár millió forintos tartományban mozgott. Ennek finanszírozására az eredeti szándékok szerint egy, a Fővárosi Önkormányzattal megkötött közszolgáltatási szerződés szolgált, melynek díja a COVID bekövetkeztével kevesebb mint harmadára csökkent. 2022 októberében már jeleztük a gondjainkat a Fővárosi Önkormányzatnál, a jószándék megvolt, ígértek is, később már csak törekedtek, de nem született megoldás. Illetve biztosnak tetszik, hogy a három érintett entitás közötti kommunikáció sem volt megfelelő.
– Hogy maradtak életben ilyen körülmények között?
– A lyukak pótlását leginkább tulajdonosi kölcsönökből vészeltük át ebben a két évben. Ez egy ideig működhet, de könnyű belátni, hogy a tartós működést nem garantálhatja. Muszáj volt mentőövért kiáltani, illetve ezzel együtt is újragondolni a történetet, mert ez így középtávon nem mehet tovább.
– Hogyan tudták elérni, hogy megmeneküljön a klub?
– Fontos leszögezni: minden fronton vérzik a kultúra finanszírozása. Bízunk benne, hogy hamarosan javulni fognak a körülmények, és nem kizárólag kényszermegoldások születnek majd a jövőben. A kellemetlen helyzetben végül a Fővárosi Önkormányzat a saját vagyonkezelő cége felé fizetve 10 millió forintos azonnali támogatást biztosít nekünk, ez lehetővé teszi a nyitást, ami itt és most nagy segítség. Az új körülményekhez minden bevételi fronton alkalmazkodni kell, azaz fejlődni.
– A bezárást és az újranyitást követően milyen változások állnak be a következő időszak programkínálatában?
– Igazából semmilyen, a novemberig már lekötött programot igyekszünk megvalósítani. Egyéb, más típusú programok befogadásáról is egyeztetéseket folytatunk. Bóna Laci barátom és tulajdonostársam folyamatosan egyeztet a művészekkel a fellépéseket illetően.
– Ha jól látom, megmozdult szinte a teljes zenész szakma, hogy megmentse a Budapest Jazz Clubot. Hozzám is eljutott a petíció.
– Igen, nagyon jó volt látni, ahogyan sok kolléga, zenész és más művészeti területről érkező alkotó gondolta azt, hogy hozzájárul ahhoz, hogy tovább tudjunk itt működni. Mi magunk is minden követ megmozgattunk: több platformon, felületen jeleztük a problémát, amiért nem tudok elég hálás lenni a kollégáimnak, többek között Keleti Kristófnak, aki oroszlánrészt vállalt az ügyben.
– Milyen elképzelései és lehetőségei vannak arra vonatkozóan, hogy elkerüljék a jelenlegihez hasonló szituációkat?
– A már említett felerősített kommunikáció a kulturális kormányzattal, illetve a Fővárosi Önkormányzattal történő partneri viszony fenntartása mellett szeretnénk gazdagítani a programkínálatunkat, hogy ezáltal is jobban hasznosíthassuk az épület tereit. Igyekszünk minden napszakot aktívabbá tenni, olyan programokat kialakítva, amely ide tudja vonzani azokat is, akik számára ismeretlen volt eddig ez a közeg. Emellett szeretnék szorosabban együttműködni a támogató partnereinkkel is, beruházásokkal, a rendezvényszervezési és a stúdiószolgáltatási területet erősítve. Eddig erre a fővonal hátterébe szorítva kevesebb hangsúlyt fektettünk, de a jövőben ki kell lépni a kulturális komfortzónából. Ki kell találnunk, hogy miként lehet hosszú távon rentábilis a BJC működése.
