A spanyol szürrealista festő, Salvador Dalí tíz aláirt színes litográfiáját bocsátja árverésre szeptember végén a londoni Hansons árverezőház. A különleges kollekcióra nem akárhol bukkantak rá, és a tulajdonos minden bizonnyal igencsak jól jár majd a friss felfedezés eladásával.
Valamikor még az 1970-es évek végén egy brit férfi a londoni belvárosban egy éppen csődbe ment képzőművészeti galéria végfelszámolása során 500 fontért megvásárolt több mint egy tucat színes nyomatot. (Ez az összeg az inflációt figyelembe véve mai értékén körülbelül 2400 fontnak felelne meg.) Hazavitte a képeket az elegáns Mayfair negyedben lévő Berkeley Square-en álló otthonába, és betette őket a garázsba, hogy majd valamikor bekeretezteti és kiteszi őket a falra. Aztán valahogy megfeledkezett róluk.
Most viszont, hogy nyugdíjba megy, és úgy döntött, külföldre költözik, elhívta magához Chris Kirkham régiségszakértőt, a London központú Hansons árverezőház egyik vezetőjét, hogy felértékeltesse és eladja az ingóságait. A szemle során bejutottak a garázsba is, ahol Kirkham rátalált a tulajdonos által már rég elfeledett képekre. „Egészen szürreális érzés volt” – mondta a kereskedő, miután rájött, hogy a szeme elé kerülő nyomatok közül tíz nem másnak, mint a szürrealizmus egyik legjelentősebb alkotójának, Salvador Dalínak (1904–1989) a litográfiái, amelyeket a spanyol mester ráadásul egytől egyig alá is írt. Mellettük a paksamétában ott lapult még az egy zsidó család gyermekeként Palesztinában született, de 1931-től Párizsban élt francia festő, metsző, illusztrátor, Theo Tobiasse (1927–2012) öt litográfiája is.
Az árverezőház szakértői egy-kettőre megállapították, hogy a tíz szignált Dalí-nyomat a művész 1976 és 1978 között készített L’Art d’Aimer d’Ovide-sorozatából, vagyis az ókori római költő, Ovidiusz (teljes nevén Publius Ovidius Naso; Kr. e. 43 – Kr. u. 17/18) Kr. u. 1-ben vagy 2-ben megjelent egyik leghíresebb munkájához, az – eredeti latin címén – Ars amatoria (A szerelem művészete) című frivol „tankölteményéhez” készített illusztrációi közül való.
garázsban – forrás: Hansons Auctioneers
Dalínak egyik legszívesebben használt technikája volt a litográfia, vagyis a kőnyomat; élete során több ezer ilyen sokszorosított grafikát készített. A Hansons azonban a most újra-megtalált képekről nem győzi hangsúlyozni, hogy azok papírjai remek állapotban vannak, színeik pedig teljesen frissek, hiszen az elmúlt csaknem fél évszázadban végig egy sötét garázsban pihentek, azaz fény gyakorlatilag egyáltalán nem érte őket. Ennek megfelelően a szeptember 30-i árverés előtt a Dalí-nyomatok becsértékeként egyenként 300–500 fontot (140.000–233.000 forint) adnak meg (és 100–300 fontot – 46.000–140.000 forint – az öt Tobiasse-mű darabjáért). Szerencsés esetben tehát a feledékeny tulajdonos akár 5000 fontnál is többet kaphat a csaknem fél évszázaddal ezelőtti végkiárusításban megszerzett nyomatokért.
Ez az ár persze azért még nagyon messze van a szürrealista művész jelenlegi aukciós rekordjától: 2011 februárjában ugyanis a Sotheby’s londoni árverésén Dalí Portrait de Paul Éluard (Paul Éluard arcképe) című festményéért – 3,5–5 millió fontos becsérték után – 13.481.250 fontot fizetett ki valaki.
Ami viszont a spanyol mester litográfiáit illeti, azok között a rekordot a Madone à l’Enfant (Madonna a gyermekkel) vagy más néven Madone Sixtine (Sixtusi Madonna) című kőnyomata tartja, amelyik Raffaello azonos című festményének parafrázisa, és amelyért 2023 márciusában a párizsi Osenat aukciósházban – 15.000–20.000 eurós becsérték után – 52.500 eurót (akkori árfolyamon 56.448 dollár) fizetett ki a vásárló. És ez az akkori licit során elért nem is jelentéktelen „értéknövekedés” akár jó előjel is lehet a most előkerült művek árverésén elérhető sikerhez.
