Okos Viola énekes-dalszerző nem mindennapi zenei világot mutat be első szólóalbumán, amelyet a népzene és a könnyűzene természetes találkozása, letisztultság és egyediség jellemez. Az előadóval a lemezmegjelenés kapcsán beszélgettünk inspirációkról, tervekről és alkotói folyamatokról.
– Hogy indult a zenei utad?
– A családom révén gyerekkorom óta foglalkozom zenével. Úgy is mondhatnánk, hogy beleszülettem, hiszen apukám és a családban többen is népzenészek. Hat éves voltam, amikor az éneklés mellett belevágtam a népi hegedülésbe, és aztán ezzel a hangszerrel kezdtem a zeneiskolát is Egerben. Később a váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskolában folytattam a tanulmányaimat népzene szakon, továbbra is hegedűsként és énekesként.
– Ezek szerint leginkább a magyar népzene volt rád hatással.
– Igen, de nem kizárólagosan, hiszen otthon és a tágabb környezetemben sokféle műfajú zene szólt, nem csak folk. Tizenéves koromtól a könnyűzenével is közelebbi kapcsolatba kerültem és akkor már a gitár is a kezemben volt. 15 évesen csatlakoztam a bátyám, Okos Gergely által alapított, egri gyökerű Ethnofil zenekarhoz, ami most Odd ID néven fut. Ez a progresszív, világzenei és elektronikus zenei elemekből építkező, általunk ma már post-popként aposztrofált formáció is táplálkozik népi elemekből. Tehát a népzene és a könnyűzene is a zeneiségem része, akár ötvöződve, akár külön-külön.
– Mit tanítottak neked a népdalok az előadóművészet területén?
– A népzenében nagy mélység van, illetve egyfajta egyenesség is megtapasztalható benne – mind az éneklésmódban, mind a dalok üzeneteiben. Egy nyers, tiszta, mélyről töltekező jelenségről van szó, ami nekem többek között a zenei folyamatokban való természetes jelenlétet tanította meg. A népzene az improvizáció területén is sokat adott számomra és úgy gondolom, meghatározza, hogy mennyire mozgok rugalmasan a hangok világában.
– Vissza tudsz emlékezni arra a folyamatra, ahogy a népzenéből a populáris műfajok felé kezdesz nyitni?
– Nálam ez teljesen organikusan alakult, nem volt egy olyan konkrét pont, ami elválasztotta volna a kétféle zenét vagy kifejezetten inspirálta volna a könnyűzenei irányultságomat. Számomra furcsa is szétválasztva, külön említeni a könnyű- és a népzenét – vagy műfajokat egyáltalán. A népzene és a könnyűzene mindig kéz a kézben jártak az én esetemben. Az biztos, hogy az Ethnofilben szerzett tapasztalataim sokat adtak ahhoz, hogy a népzenén kívül más műfajokban is könnyedén mozogjak és megtaláljam önmagam. Ennek a zenekarnak fontos szerepe volt abban a folyamatban, amiben kibővült a zenei önazonosságom az együttimprovizálás, -alkotás és előadás útján.
– Milyen együttesekkel dolgozol még?
– Játszom a Krulik Zoltán által idén alapított Makám Quartetben és énekelek a Fuvalom nevű a cappella együttesben is. Gyakran részt veszek egyéb, akár nemzetközi zenei projektekben is, leginkább improvizatív, kísérleti, és a könnyűzenén belül többféle műfajú kollaborációkban. A zenekarok mellett szólóban is jelen vagyok egy ideje…
– …amit most már kislemezen is hallhatunk. Mesélj erről a munkáról!
– A Halmos Béla Program alkotói pályázatának egyik nyerteseként, a program támogatásával készítettem el a most megjelenő, népzenei feldolgozásokon alapuló anyagot, amely természetesen egyesíti az általam képviselt műfajokat. Magam alkottam meg a lemez zenei darabjait, és magam is vettem fel őket 2022 folyamán a saját eszközeimmel. A felvételek nem mindig ugyanazon a helyszínen zajlottak, folyamatosan mozgolódtam, számomra érdekes alkotóhelyek után kutattam, a felszerelésemet pedig vittem magammal. Így kerültem például Bodolyabérbe, aminek természeti közegéből is kerültek hangok az albumra: az erdő és a madarak zaját ott, helyben rögzítettem.
Összességében tehát a zeneszerzés, a hangszerjáték és az ének rögzítése, valamint az editálás is teljesen saját munka. Szólóban ez egy abszolút bemutatkozó jellegű album, aminek masterelését Sohajda Péter, keverését Weil András végezte. Az Ethnofil kapcsán pedig már több lemezem is megjelent korábban.
– Milyen hangszereket hallhatunk a számokban?
– Gitár és koboz alapra íródott dalok szerepelnek a lemezen, de hegedűt és pár perkusszív hangszert is használtam. Két számhoz hívtam közreműködőt: az egyikük a testvérem, Okos Gergely, aki itt tapant és darbukát szólaltat meg, a másikuk pedig édesapám, Okos Tibor, aki dudaszóval egészítette ki az egyik dalt.
– Milyen céllal készítetted el ezt a szólólemezt?
– Egyszerűen csak azt a zenei világot szeretném közvetíteni vele, ami az elmúlt időszakban kialakult bennem. Ahogy már említettem, a munkámban ötvöződnek, átmosódnak egymáson a műfajok. A felvételekkel ezeknek az átmeneteknek a lehetőségeit és természetességét is szeretném megmutatni. Nagyon örülök, hogy egy folk ihletésű album lett az első szóló kislemezem, hiszen a népzene az, ami elindított az előadóművészet felé.
– Miért lehet fontos manapság, hogy egy zenész akár teljesen egyedül is képes legyen ilyen komplex zenei folyamatok létrehozására?
– Függés másoktól vagy attól, hogy merre is halad a zenélés lehetősége – ezek jutnak eszembe azzal kapcsolatban, hogy miért jó az, ha valaki egymaga, egyéni zenei-előadói entitásként is megáll a lábán. Ez a stabilitás egyébként fontos szerepet játszhat a másokkal való együttműködésekben is.
– Mit gondolsz, mit fognak megtudni rólad az emberek a lemez közvetítésével?
– Szerintem azok is, akik ismernek már, és azok is, akik még nem, egy személyes, intim zenei megmutatkozást hallhatnak – és láthatnak is, hiszen a lemezhez videós anyagok is kapcsolódnak. Két szám már az ősz folyamán megjelent klip formájában, ezeken Nagy Eszter Fruzsinával dolgoztunk együtt. Januárban még kijön egy single, majd a hónap végén, várhatóan január 26-án a teljes album debütál. A lemezbemutató koncert február 1-jén lesz, a Fonó Budai Zeneházban.
– Mik a jövőre vonatkozó terveid?
– A későbbiekben szeretnék egy másfajta zenei anyagot is létrehozni, ami inkább a könnyűzene felé irányul és kevésbé kötődik a népi vonalakhoz. Ez nem igazán egy tudatos indíttatásból fakadó terv, egyszerűen csak zsebben van már sok olyan zenei témám, ami nem kötődik népdalokhoz. Ezekkel szándékozom dolgozni tehát a következőkben, emellett szeretnék több zenésszel együttműködni és saját eszközparkomat is bővíteni.
– Ki az, aki nagyon inspirálóan hatott a zenédre?
– A jelenlegi dalaim kapcsán konkrét inspiratív referencia figurát nem tudok mondani, de ezen a vonalon Krulik Zoltánt említeném, akinek fantasztikus kompozíciói több nép zenéjének a hangzásvilágából és a könnyűzenéből is merítenek. Azt a zenei atmoszférát, ami gyerekkoromban körbevett, többek között a Makám, azaz Krulik Zoltán munkái hatották át.
A cikk a Halmos Béla Programiroda és a Petőfi Kulturális Ügynökség megbízásából jelent meg.
