Hang és kép kapcsolata a film születése óta foglalkoztatja az emberiséget. A 19. század zongorával kísért laterna magica vetítéseitől a techno-bulikig számtalan példát találunk zene és vizualitás összekapcsolására. Az októberi Budapest Ritmo több izgalmas audiovizuális élményt tartogat, ennek kapcsán adunk rövid áttekintést az érzékeket összekapcsoló művészi formákról. Karcis Gábor, a VJ Centrum alapítója és művésze kalauzolt a szerteágazó területen.
- hirdetés -

Orgonakoncert vagy Technobuli?
A koncerteket kísérő vetítések ma már a komolyzenében is megjelennek, míg az elektronikus zenének a kezdetektől fogva velejárói. Elsőre műfajidegennek tűnhet, de a budapesti közönség is meggyőződhetett arról, hogy a vetített formák kölcsönhatása hogyan ad új réteget klasszikus műveknek, például Bernard Haas orgonakoncertjén a Müpában. A világzenétől kevésbé idegen elektronikus irányzatok miatt nem meglepő, ha egy koncert lényegi része a vetítés, ahogy ez Chassol, H.A.T. és a cseh PONK előadásán így is lesz.
https://vimeo.com/93506139
Harmonizálni a valóságot
Chassol‘ultrascore’ alkotásai a felvett képi és hanganyag újraszerkesztése, szétdarabolása, loopolása – amire új harmóniákat, zenét komponál. Egy átlényegített útinaplót kapunk Indiából, New Orleans-ból vagy Martinique-ről, ami egyszerre hű a megfigyelő környezetéhez, és mégis teljesen szubjektív. Karcis a LiveCinema új és képlékeny irányzatával lát párhuzamot, ahol a megbontott narratíván, az interaktivitáson és közösségi alkotáson van a hangsúly. Chassol elsősorban zenész, így a filmmel párhuzamosan történő zene az igazán jelen idejű, bár nem áll tőle távol a vizuális kísérletezés sem. A martinique-i útból született Big Sun projekt weboldalán például ti is kipróbálhatjátok, milyen a felvett hang- és képanyagból komponálni.
https://youtu.be/vDb4RakK1DU?t=33m50s
Itt hang és kép egymást kölcsönösen inspiráló viszonya esztétikai állásfoglalás: a megfigyelő mint művész van jelen, az elsődleges cél a megálmodott összhatás elérése.
Újrakevert hagyomány
A film dokumentáló jellegét használja a marokkói-amerikai H.A.T. – a múlt század etnográfusainak nyomában térképezi fel a még helyenként fellelhető élő hagyomány kincseit. Marokkói gnawa zenészek, brazil karnevál elevenedik meg és épül egymásra: “ez voltaképp egy video alapú turntableism” – mutat rá Karcis. A filmfelvételeket elsősorban hangként kezelő remix művész élőben építkezik az audiovizuális loopokból, budapesti előadásának az ad külön izgalmat, hogy itt helyben rögzített anyagot is felhasznál.
https://vimeo.com/177650346
H.A.T.-nél egyértelmű, hogy magát elsősorban közvetítőként fogja fel, ahogy az általa alapított REMIX ←→ CULTURE kollektíva célja is ez: a hagyomány befogadhatóságát növeli az elektronikus hangzás és az élő keverés.
Morva balladából videójáték
A Karcis által felvázolt tengely két végpontja – ahol a vizuális tartalom és a zene egyszerre, rögtönözve alakul (ilyenek a livecinema és a livecoding), illetve ahol előre meghatározott táncrend szerint követik egymást a számok és a vetítés-közül ez utóbbihoz áll közelebb a cseh PONK előadása. A morva balladákat átértelmező banda rátalált arra a grafikusra, aki a legközelebb áll az általuk képviselt zeneiséghez: Pola PukPuk hagyományos motívumokat gyúr át alaposan, esetünkben a végeredmény egy C64-es játék és a sorminta keveréke ütős minimalizmussal. A PONK koncertjén koreográfiát követve ugrik elő a szarvasmaszk és menetel biztos halálba a ballada hőse, ami nem vesz el semmit az élmény átütő erejéből.
Több fényt vagy több hangot?
Karcis szerint: “gyakori félelem zenész oldalról, hogy a vizualitás elvonja a figyelmet”, bár sokkal izgalmasabb a két médium érzékeny egyensúlya. A Budapest Ritmo előadóinál a zene van előtérben, de a világzenében megkerülhetetlen reflexió a hagyományra is tükröződik hang és kép viszonyában. Az élő zene eleve “itt és most” műfaj, ami azt kívánná, hogy a kép illeszkedjen a hanghoz: “Sok esetben az az ideális, ha szinte észre se veszed a vetítést, csak a hiányát, és csak egy nagyon finom réteget ad a zenéhez. Ilyenkor sokkal nagyobbat lehet “robbantani” egy-egy hangsúlyosabb résszel.”
Az biztos, hogy kép és hang együttes hatása, a Gesamtkunst-ra hajazó szinesztézia műfajtól függetlenül mélyíti a befogadói élményt, ahogy azt a Budapest Ritmon is tapasztalhatjátok októberben. Ha kedvet kaptatok a legújabb vizuális trendek megismeréséhez, ajánljuk a ROM fesztivált, és természetesen VJ Karcis munkáit.