Mozart Don Giovanni című művét az operák operájaként tartják számon. A ősbemutatót 1787. október 29-én a prágai Rendi Színházban Mozart maga vezényelte, amivel talán élete legnagyobb sikerét aratta.
1.Az opera eredeti címe „A megbüntetett erkölcstelen, avagy Don Giovanni”, műfaja pedig dramma giocoso, azaz játékos dráma, tehát nem valódi komédia, de nem is egyértelműen tragédia.
2. Don Juan a XVI. századi spanyol világhódítás időszakára jellemző becstelen kalandor lovag archetípusa. Figurája már a XIV. században megjelent az ún. Sevillai krónikában, egy monda hőseként, ekkor még Don Tenorio néven. Egy másik legendában már Don Juan de Maranának hívják, itt azonban idős korára megbánja bűneit, és kolostorba vonul.
3. Az opera eredeti címét az olasz Goldoni változatából kölcsönözték.
4. Állítólag Mozart a Don Giovanni írásakor konzultált az akkoriban Prágában élő Casanovával is, akinek a legendák szerint hasonló élettapasztalatai voltak.
5. Mozart a komponáláshoz Bécsben kezdett hozzá, a munkát pedig Prágában fejezte be némi késéssel, ezért a bemutatót el is kellett halasztani október 15-ről 29-re.
6. A nyitány így is csak a premier reggelén készült el. Mozartot bezárták szobájába, ahonnan a partitúrát az ajtó alatt laponként csúsztatta ki, a munkával négy óra alatt végzett.
7. A Don Giovanni az első opera, amelyben megjelent a harsona.
8. A legelső előadásokban a kormányzó és Masetto szerepét ugyanaz az énekes alakította.
9. Lorenzo Da Pontétől sem álltak távol a címszereplő bizonyos szabados tulajdonságai, sőt a librettóba kedvenc borát és sajtját is beleszőtte.
10. A prágai ősbemutató diadalünnep volt, az 1788-as bécsi premier azonban hűvös fogadtatásban részesült. II. József császár úgy fogalmazott, „szebb, mint a Figaro, de nem a bécsi közönség fogának való táplálék.”
11. A Don Giovanni volt az első Mozart-opera, amelyet 1826-ban Kolozsvárott magyarul mutattak be, Donna Annát Déryné énekelte.
12. 1947-ben Otto Klemperer e művel mutatkozott be Budapesten, az operát akkor Don Juan címmel játszották.
13. 1982-ben az orosz Jurij Ljubimov vitte színre az operát az Erkel Színházban, hazánkban ekkor került Mozart műve először eredeti címmel és nyelven előadásra.
13+1. Gounod, Rossini, Wagner és Csajkovszkij is az operák operájának tartotta a Don Giovannit. Schubert egyik szimfóniájában az opera egyik áriájának motívuma köszön vissza, Liszt operafantáziát írt a mű nyomán. A dán filozófus, Kierkegaard pedig Vagy-vagy című esszékötetében tanulmányt szentelt a Don Giovanninak. George Bernard Shaw Ember és felsőbbrendű ember című művében kigúnyolja az operát, külön említve a Don Giovanni és a Commendatore végső jelenetéhez írt részletet, Camus pedig a Sziszüphosz mítoszában említi példaként.