„Ez a fiú még mindnyájunkat a feledésbe taszít” – jegyezte meg Johann Adolph Hasse az Ascanio Albában bemutatója után Mozartról, aki 1756. január 27-én született Salzburgban, és mindössze 35 évesen, 1791. december 5-én hunyt el Bécsben.
1. A zeneszerző apai felmenői Augsburg környékéről származtak, az anyai ág Salzburg környéki. Leopold Mozartnak és Anna Maria Walburga Pertlnek hét gyereke született, közülük ketten, Wolfgang és Maria Anna Walburga, azaz Nannerl érték csak meg a felnőttkort.
2. Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Gottlieb Mozart néven anyakönyvezték. A sok keresztnév nem véletlen, mindegyiknek jelentése van: Aranyszájú Szent Jánosra utal az első kettő, a harmadik anyai nagyapjára utal, az utolsó kettő pedig ugyanazt jelenti, Isten kedveltje vagy Istent kedvelő csak más nyelveken. Később e nevek olasz alakját, az Amedeót és a francia Amadét gyakran használta. Amadeusnak viszont nem hívták őt.
3. Négyévesen kezdte apja zongorára tanítani, egy teljes szonáta megtanulására elég volt neki egy óra, egy menüetthez egy fél. Ötévesen komponálta első darabját, 11 évesen első vígoperáját, 14 évesen első opera seriáját. A zongora mellett apja hegedűre, énekre, orgonára és zeneszerzésre is oktatta, de ő adta a karmesteri leckéket is. Formális iskolai oktatást egyáltalán nem kapott.
4. Első nyilvános hangversenyére, 1762. október 1-jén, Linzben került sor, bár előtte már játszott a müncheni udvarban. 1762-65 között szerte Európában fellépett a csodagyerek Mozart és nővére, Nannerl: a német fejedelemségek szinte mindegyikében, a párizsi és a londoni uralkodói udvarokban, jártak Németalföld és Franciaország nagyvárosaiban. Később következett az alapvetően túl sok örömöt, megrendelést és pénzt nem adó Bécs, az udvar különböző tartományai és – az eladósorba került, így otthon hagyott Nannerl nélkül – Itália. Az utazásokat erősen befolyásolta az azokat engedélyező vagy tiltó salzburgi érsek.
5. Az első európai koncertkörúton meghűléstől mandulagyulladáson át tífuszig számos betegséget elkapott, és ekkor jelentkeztek nála először az ízületi gyulladások. Volt himlős, szenvedett vesegyulladástól, reumás láztól, voltak bőrkiütései, duzzadásai, és valószínűleg depressziót is diagnosztizálhatnánk nála.
6. Két nagy szerelme volt: Aloysia Weber és Constanze Weber, Carl Maria von Weber zeneszerző unokatestvérei. Előbbi, a Mannheimben megismert, későbbi kiváló énekesnő talán azért mondott a fiatalembernek nemet, mert bár Wolfgang párizsi útját kudarcnak tarthatta, mégis úgy gondolta, hogy ha hozzámegy, a híres és tehetséges férj árnyékából nem léphet ki. Kapcsolatuk azonban nem szakadt meg, Aloysia több Mozart-operában is fellépett, több dalát és koncertáriáját kifejezetten neki készült. Utóbbival Bécsben ismerkedett meg, akiknél bérlőként lakott. Az özvegy Weberné nem tartotta sokra a zeneszerzőt, ezért arra kérte a gyámot, hogy kényszerítse Mozartot: vagy szüntesse be a látogatásait, vagy adjon írásbeli házassági kötelezvényt. Wolfgang a kötelezvényt választotta. 1782-ben keltek egybe. Leveleit még második férje halála után is úgy írta alá: Nissen államtanácsosné, Mozart volt özvegye. Hat gyerekükből ketten élték túl a csecsemőkort.
7. Apjával való kapcsolata ellentmondásos volt. A gyakorlásokat sosem érezte tehernek, tisztelte őt, az apa viszont nem tudta megbocsátani fiának felesége halálát. 1778-ban Párizsba ugyanis nem Leopold Mozart kísérte Wolfgangot, aki viszont erősen elhanyagolta édesanyját, olcsó, egészségtelen, fűtetlen helyeken aludtak, ez pedig rosszul hatott egy korábbi betegségtől legyengült szervezetére. Leopold Mozart többször is kemény hangot használt fiával szemben a levelekben, hiába mentegette a mama. Az atyai megbékélésre éveket kellett várni.
8. Mivel rendkívül termékeny szerző volt körülbelül hatszáz zeneművet írt, szinte minden zenei műfajban jelentőset alkotott -, kísérletet sem teszünk a teljes, Köchel-jegyzékszerű felsorolásra. Komponált miséket, operákat, oratóriumokat, kantátákat, orgona- és zongoraműveket, versenyműveket és szonátákat, kamarazenei műveket, dalokat, balettet, színpadi kísérőzenét.
9. Puskin 1830-as drámája, a valóságalapot sok tekintetben nélkülöző Mozart és Salieri (itt olvasható el Borbély Szilárd fordításában) az alapja Peter Shaffer Amadeus című, 1979-es sikerdarabjának. Szintén a Puskin-mű adta a librettót Rimszkij-Korszakov operájához. Shaffer verzióját használta Miloš Forman 1984-es Oscar-díjas filmjéhez.
10. Mozartnak szentelt múzeum van Bécsben és Salzburgban is, ám mindkét egykori lakóházban a fantáziánkra kell hagyatkoznunk, mivel a berendezésből és a lakások leírásából igen kevés tárgy és adat maradt fenn.
+1. A zeneszerző iránti tiszteletére Mozartkugelnek nevezett, nugátkrémből, marcipánból és csokoládéból álló édességet Paul Fürst salzburgi cukrász készítette először 1890-ben, és az 1905-ös párizsi világkiállításon aranyérmemmel ismerték el.
