Születésének 90. évfordulóján Vámos László rendezőre emlékeztek pályatársai, kollégái, barátai, családtagjai kedden a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész síremlékénél a Farkasréti temetőben.
Vámos László 1928. január 30-án született Budapesten. Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végezte. Kezdetben a Nemzeti Színház és az Ifjúsági Színház, majd a debreceni Csokonai Színház főrendezője, azután a Madách Színház és az Operettszínház rendezője volt. 1980-tól 1982-ig a Népszínház, 1982-től 1989-ig a Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként, főrendezőjeként, 1994-től a Magyar Állami Operaház főrendezőjeként, 1995-től megbízott főigazgatójaként dolgozott. 1951-től nyugdíjba vonulásáig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. 1981 és 1990 között a Magyar Színházművészek Szövetségének főtitkára volt. Pályafutása alatt drámát, operát, operettet, musicalt egyaránt rendezett több külföldi színházban is. Emlékezetes munkái közé tartozott Az ember tragédiája, a Hamlet, a West Side Story és a Hegedűs a háztetőn színpadra állítása. Vámos Lászlót 1955-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1967-ben Érdemes Művész címet, 1970-ben Kossuth-díjat, 1980-ban pedig Kiváló Művész címet kapott. A rendező 1996. február 3-án hunyt el Budapesten.
Vámos László (1928-1996) január 30-án lenne 90 éves, ez alkalomból a Magyar Színházi Társaság tartott megemlékezést sírjánál, a Farkasréti temetőben. A debreceni Csokonai Színház, a Nemzeti Színház, az Operettszínház főrendezője és az Operaház főrendezője, majd igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem) tanára, az egykori Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkára síremlékénél Galgóczy Judit dramaturg, rendező, Hegedűs D. Géza színművész, Csizmadia Tibor rendező és Csikos Sándor színművész emlékezett az 1996-ban elhunyt művészre.
Galgóczy Judit, Vámos László tanítványa az A Tanár úr – Vámos László-emlékkönyv című kötetből olvasott fel részletet. „Úgy tűnik, a rendezés az ő számára evidencia. Tér, jelmez, világítás, szünetek, ritmus kész van előre, hiszen úgyis mindent ő játszik. Paradoxon, de így igaz, mégis imádta és rettenetesen bízott a színészeiben. Rajtuk keresztül világított felénk. A legjobbakkal dolgozhatott” – fogalmazott.
Hegedűs D. Géza színművész, aki játszott a művész rendezéseiben és tanártársa is volt, felidézte, hogy Vámos László hosszú időn keresztül a Magyar Színházművészek Szövetségének főtitkára volt. „Szakmánk rengeteget köszönhet neki” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a társulatok megléte, a magyar színházi élet biztonságos működése az ő elévülhetetlen érdeme is. Szívósságát, odaadását emelte ki, mint mondta, a művész a legnagyobb hatalommal is hajlandó volt szembeszállni az igazságért, egy társulatért. „A legtisztességesebb színházi embert ismertem meg benne” – fogalmazott, majd Koltai Tamás Rekviem egy színházi emberért című írásából idézett, és a rendező emlékére Vas István Párbeszéd két ismeretlen között című versét olvasta fel.
A. Szabó Magda stratégiai igazgató és Rubold Ödön színművész a Nemzeti Színház, Zalán János igazgató a Pesti Magyar Színház, Sárdi Mihály igazgatói főtanácsadó a Budapesti Operettszínház, Csikos Sándor és Kubik Anna színművész a debreceni Csokonai Színház társulatának képviseletében helyezett el koszorút Vámos László síremlékén. A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a MASZK Országos Színészegyesület képviseletében Hegedűs D. Géza, a Magyar Színházi Társaság nevében Vajda Márta ügyvezető titkár helyezte el a síron az emlékezés virágait.
(Via MTI)
