Az argentin bandoneónjátékos-zeneszerzőnek köszönhetően a tangózene tánc nélkül is felcsendül a hangversenytermekben.
Astor Piazzolla 1921. március 11-én született Mar del Platában, és 1992. július 4-én hunyt el Buenos Airesben. Első hangszere a bandoneón volt, ezt követte a zongora, ezen a hangszeren tanára Wilda Béla volt. Wildától életre szóló útravalót és inspirációt kapott: ő szerettette meg vele Bachot.
New York-i gyerekkora után szüleivel Buenos Airesbe hazatérve tangózenekarokban játszott, saját együttest alapított, majd érezve, hogy többet, mást akar, Párizsba ment, hogy Nadia Boulanger-nál zeneszerzést tanuljon. Ő kiváló pedagógus volt, tanítványát arra ösztönözte, hogy megtalálja saját hangját, amelynek eredménye az lett, hogy nem törődve az ortodox hagyományőrzőkkel, Piazzolla új ritmusokkal és harmóniákkal kísérletezett.
1960-ban megalapította a Quinteto Nuevo Tango nevű együttest, amelynek mintegy 750 szerzeményt írt, de nagyzenekarra, bigbandre és bandoneónra is számos kompozíciót készített. A kezdeti elutasítás ellenére komoly sikert ért el, fiatal zeneszerzőket inspirált, írt filmzenét, darabjait gyakran használták-használják moziban, színházban.
