1908. április 5-én született Herbert von Karajan osztrák karmester, akinek Salzburgból egészen a milánói Scaláig vezetett az útja. Harmincöt évig vezényelte a Berlini Filharmonikusokat, Beethoven-, Mozart- és Mahler-albumai pedig már több mint 200 millió példányban keltek el világszerte.
Hét dolog, amit nem tudtál Karajan életéről:
1. 1933-ban debütált karmesterként, a Salzburg Fesztiválon vezette Gounod Faustjának egyik részletét. Furcsa egybeesés, hogy ugyanebben az évben lépett be a náci pártba is.
2. Karrierjében jelentős ugrás történt 1935-ben, amikor Németország legfiatalabb fő-zeneigazgatójának nevezték ki.
3. Ugyanebben az évben, 1935-ben kötött szerződést a Deutsche Grammophon lemezkiadóval, és elkészült első felvétele, melyen A varázsfuvola nyitányát vezette.
4. Legnagyobb sikerét Wagner Trisztán és Izolda című operájának köszönhette – egy berlini kritikus egyenesen a Wunder, azaz a csoda szóval illette karmesteri tehetségét.
5. Karajan járatos volt a zen buddhizmusban is – erősen hitte, hogy halála után sasként tér vissza az életbe, és az Alpok hegyláncai felett fog körözni.
6. Először 1933. április 3-án Salzburgban kérte felvételét a Német Nemzetiszocialista Pártba. Kérelmét Ulmban megismételte május elsején és később Aachenben személyesen is bejelentkezett a területi pártszervezetnél.
7. A hanglemez CD szabványa azért lett 74 perc, hogy ráférjen a Karajan-féle Beethoven XI. szimfónia.
Öt Karajan-felvétel, amit hallanod kell:
- Ludwig van Beethoven: 5. szimfónia c-mollban (Philharmonia Orchestra, 1954)
- Anton Bruckner: 8. szimfónia c-mollban (Berlini Filharmonikusok, 1957)
- W. A. Mozart: 40. szimfónia g-mollban (Bécsi Filharmonikusok, 1959)
- Richard Wagner: Lohengrin WWV 75, 1. felvonás (Berlini Filharmonikusok, 1960)
- P. I. Tchaikovsky: A diótörő, szvit op. 71/a (Bécsi Filharmonikusok, 1961)
(via Classic fm, Idagio)
