A rendkívül sokoldalú fiatal énekesnőt, Fischer Nórát mutatja be a The New York Times. A portréban az énekesnőn kívül megszólalnak azok a muzsikusok is, akikkel közös projekteket készített.
A cikkből kiderül, Fischer Iván és Anneke Boeke lánya tudta, hogy az éneklés az ő útja, de csakúgy, mint édesapjának, neki sem a járt, jól kikövezett utakat kell választania. Az amszterdami konzervatóriumból egy szemeszter után tanácsolták el. „Nem szerettem a tipikus klasszikus éneklést, mindig nagy vibrátókkal, mindig hangosan” – mondta Fischer Nóra az újságírónak. Zenetudomány és filozófia szakos kitérő után Koppenhágában tér vissza az énekléshez, ahol a stílusbeli sokoldalúságra fektettek hangsúlyt. „A hangszálaim kinyíltak” – fogalmazott az énekesnő, aki a Hágai Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát. Diplomakoncertje zenei és kulináris élménynek is beillett: miközben főzött és felszolgált, népdalokat énekelt.
Fischer Iván egy ideig kérdezgette lányát, hogy az énektechnikáján dolgozik-e. „Abból a szempontból egy kicsit tradicionális, hogy szerinte a klasszikus éneklés az egyetlen egészséges éneklési mód” – fogalmazott édesapjáról Fischer Nóra, aki már a karmester-komponizta több művét is előadta.
Az énekesnő két izgalmas, kísérletező projektjét is megismerteti a lap az olvasókkal.
A Hush című lemezt, amely a barokk zene iránti szeretetéből nőtt ki. Ezek a darabok, ahogyan Fischer Nóra fogalmaz, olyanok, mint az énekes-dalszerzők kompozíciói. A Marnix Dorrenstein gitárossal készített felvételeken a barokk művek díszítések és vibrátók nékül szólalnak meg.
Így hangzik Purcell:
És így Monteverdi:
Morris Kliphuis a zeneszerzője a The Secret Diary of Nora Plain című ciklusnak. „Gyakorlatilag bármit írhatok, egészen őrült anyagot is, és ő tökéletesen ráérez” – fogalmazott a komponista.
Ennek darabjai erős drámaiságot hordoznak, témájuk a magány, a megfigyelés alatt levés, az erotikus vágy.
Egy nyugodtabb dal belőle:
És egy jóval zaklatóbb:
Fischer Nóra és a Silk Road Ensemble számára ír darabot Osvaldo Golijov, Louis Andriessen pedig, aki egy dalciklust ír az énekesnőnek, Cristina Zavallonihoz és Cathy Berberianhoz hasonlította hangi sokoldalúság tekintetében. Az Andriessen-darab bemutatójára a Los Angeles-i Filharmonikusokkal kerül sor a jövő évadban. A komponista szerint rengeteg lehetőség van a hangjában, és bizonyos értelemben mindhárom énekesnő olyan, mint egy zeneszerző, mert megtehetnek bármit.
(Via The New York Times)