Papageno Radio
Intermezzo Donizetti álunokaöccse és Blaha Lujza tanára

Donizetti álunokaöccse és Blaha Lujza tanára

Karrierje nem indult könnyen, de színigazgatója zseniális ötletének következtében egész Bécs megismerte Franz von Suppé nevét: azt kezdték pletykálni, a Josefstädter Theater ifjú karmester-komponistája nem csupán Donizetti oly tehetséges tanítványa, hogy mesterén is túlnő, de egyenesen az olasz zeneszerző unokaöccse.

Suppé 1819. április 18-án született és 1895. május 21-én hunyt el

Ebből a történetből azonban mindössze annyi igaz, hogy Donizetti és Suppé a színházat igazgató Franz Pokorny jóvoltából találkoztak, Donizetti rájuk hagyta a Linda di Chamounix partitúráját, a találkozásból pedig barátság és közös munka, egyes életrajzírók szerint közös utazás is lett.

Mára jórészt csak a nyitányairól ismerjük Suppét, pedig a 19. század utolsó harmadának egyik legnépszerűbb zeneszerzője volt.

A világsikert 1860-ban a szinte teljesen elfeledett Fatinitza hozta meg neki. Addig az volt a szokás a színházi világban, hogy a librettistákat egy kisebb összeggel honorálták. Suppé azonban úgy gondolta, a szövegíró vele egyenrangú szerző:

Munkatársaimnak köszönhetem a sikert, elemi kötelesslgem tehát, hogy a honoráriumot megosszam velük!

Az olasz és belga felmenőkkel rendelkező, Spalatóban (ma Split) felnőtt, Páduában tanult, majd Bécsben hírnevet szerzett Franz von Suppé – eredeti nevén: Francesco Ezechiele Ermenegildo Cavaliere Suppè Demelli –  korának egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb zeneszerzője volt. De amíg eddig eljutott, és az osztrák főváros díszpolgára lett, írt indulót – köztük a Das ist mein Österreich című dalt, amelyet a második számú osztrák himnusznak is neveztek -, bohózati kísérőzenét, rekviemet, hangversenynyitányt, egyházi darabokat, és vezényelt rendületlenül:

Suppé útja küzdelmes volt a zene valamennyi műfajában. Akár énekes bohózatot, akár operát vagy éppen operettet írt, csak lépésenként törhetett előre. A nőnevelde című operettel mégis megszerezte a jogot, hogy a német, de elsősorban az osztrák operett atyjának nevezzék.

 

A pesti Népszínház repertoárján is megtaláljuk Suppé jó néhány operettjét. Blaha János, Blaha Lujza férje többször elvitte a színésznőt Bécsbe, ahol azt is elintézte, hogy az akkor épp a Theater an der Wienben dirigáló Suppé foglalkozzon ifjú feleségével. A színésznő azonban visszakívánkozott Debrecenbe, így a férj által oly nagyon vágyott császárvárosi karrier el sem indult.

Források:

Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Zeneműkiadó, Budapest, 1976
Rátonyi Róbert: Operett – Zeneműkiadó, Budapest, 1984

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

Promóció

X
X