Idén a Baltikum – azaz Észtország, Lettország és Litvánia –, illetve Lengyelország köré épül a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata, az Európai Hidak. A fesztivál már hatodik alkalommal válogat az izgalmas kulturális értékekkel bíró országok alkotásaiból: szeptember 16. és 26. között világsztárok komoly- és könnyűzenei koncertjein, rendhagyó kiállításokon, különleges irodalmi esten és szimpóziumon merülhetünk el a Baltikum és Lengyelország sokszínű kultúrájában.
Vajon hányan tudják, hogy a farmer tulajdonképpen lett találmány? Vagy azt, hogy Litvánia a Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként kiáltotta ki függetlenségét? Az észtekről pedig sokan nem is sejtik, hogy ők adták a világnak az egyik legtöbbet játszott ma élő zeneszerzőt. Még azok számára is, akik azt gondolják, hogy ismerik Lengyelországot és a Baltikumot, számtalan újdonsággal szolgál majd a 2018-ban már hatodik alkalommal megrendezett Európai Hidak eseménysorozat, ahol ezúttal is számos műfaj képviselteti magát a komolyzenétől kezdve a világzenén és az irodalmon át a népművészetig.
Szeptember 16-án valódi zenei csemegével nyit a fesztivál: az ünnepelt lengyel zongoraművész, Piotr Anderszewski szülővárosa elismert együttesével, a Sinfonia Varsovia zenekarával lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára, a koncerten ráadásul nem csupán a 20. századi lengyel és balti zene remekeiből válogat, hanem egy magyar ritkasággal is kedveskedik majd a közönségnek.
A Budapesti Fesztiválzenekar is több arcát mutatja meg ezekben a napokban, és bebizonyítja, hogy a zenetörténet valamennyi korszakában otthonosan mozog. Szeptember 21-én, 22-én és 24-én néhány igazán kiemelkedő, balti gyökerekkel rendelkező szerző művét szólaltatják meg. Fischer Iván jó barátságban van Arvo Pärttel, aki az egyik legtöbbet játszott ma élő szerző. Valódi kultusz övezi, műveit több mint száz filmben használták fel – a BFZ ősszel ezek közül kettőt játszik el. A komponista fordulatokban gazdag életéről a Müpa előcsarnokában tekinthető meg egy lebilincselő kiállítás a fesztivál során. A litván Mikalojus Konstantinas Čiurlionis szimfonikus költeményét hallgatva meseszerű erdőbe csöppenünk, közben pedig a koncert alatt kivetítve láthatjuk a zeneszerző különös hangulatú festményeit is. A lett Pēteris Vasks Pärthez hasonlóan vonzódott a minimalizmushoz, a koncerten hallható letisztult Epifania különlegessége, hogy csak vonósokra írta a szerző.
Miben rejlik az északi fény varázsa? Milyenek az észtek, amikor szenvedélyesek? Minderre választ kaphatunk szeptember 25-én a Fesztiválzenekar lebilincselő hangulatú, ritkaságokat felvonultató estjén, amelyen nem dirigálhatna értőbb karmester, mint az észt Olari Elts. 26-án a BFZ barokk együttese repít vissza minket egy csodálatos zenei korszakba: az itthon kevéssé ismert darabok mellett izgalmasan csengenek majd Johann Sebastian Bach művei. Ugyancsak Bach darabjai csendülnek fel az éppen 100 éve született lengyel hegedűvirtuóz, Henryk Szeryng emlékére rendezett koncerten: a magyar Baráti Kristóf és a lengyel Jakub Jakowicz felváltva játssza el a zeneszerző hegedűsöknek írt bibliáját, a három-három szólószonátát és -partitát.
A jazz és a világzene rajongóit is igazi különlegességek várják: a legnagyobb lengyel jazzmuzsikusokat pályára állító Jazz Juniors verseny és fesztivál életre hívásának 40. évfordulójára összeállt négyes, a 4 Pianos egy valóban kuriózumnak számító előadással kápráztatja el a közönséget. A litván jazzszíntér egyik vezető művésze, a szaxofonos Petras Vysniauskas pedig a litván népzene nagyasszonyával, Veronika Povilionienével karöltve tárja fel népük folklórkincsének szépségeit. Szintén rendhagyó módon keveri a műfajokat az észt hegedűs-énekes Maarja Nuut és Hendrik Kaljujärv elektronikus zenész: zenéjükben a 20. század első felének észt népzenéje éppolyan fontos forrás, mint napjaink csúcstechnológiája. Egy biztos: szokatlanul megindító és kategorizálhatatlan, vizuális elemekkel színesített előadásra számíthatunk tőlük. Hasonlóan izgalmas élménynek ígérkezik a lengyel Warsaw Village Band koncertje, akik az archaikus népi hangszereket könnyedén társítják a dubos elektronikával vagy hiphoppal. A könnyűzene rajongói az „indie pop tündéreknek” is nevezett, lett Sus Dungo és a litván Golden Parazyth közös koncertjének is örülhetnek. az irodalom szerelmeseit pedig az egyik legismertebb lengyel író, Witold Gombrowicz műveire épülő est várja.
A már említett Arvo Pärt-kiállítás mellett egy különleges, 80 egymásra állított videomonitor alkotta installációt is megtekinthet majd a közönség, amely arról a történelmi pillanatról emlékezik meg, amikor Második Lengyel Köztársaság megalakulásakor a közakarat egy világhírű zongoravirtuózt juttatott a miniszterelnöki székbe: ő volt Ignacy Jan Paderewski. Sőt, egy érdekes tárlat keretében Lettország élő népviseletét is megismerhetik a nézők, egy fotókiállítás pedig a „dalok földjének” is nevezett Litvánia híres dalünnepét eleveníti meg. A Müpa Átriumában ingyenes koncertek, az Előadóteremben ingyenes filmvetítések várják a kíváncsi látogatókat.
Európai Hidak
A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye, az Európai Hidak fesztivál minden évadnyitánynak izgalmas ízt ad. A fesztivál ihletője és mozgatórugója minden évben egy olyan ország, amely sokszínű kulturális kínálattal és komoly zenei hagyományokkal rendelkezik. 2013 őszén a cseh, 2014-ben pedig a német kultúráé volt a főszerep. 2015-ben osztrák szomszédainkhoz kerülhettünk közelebb, 2016-ban Franciaország, 2017-ben Spanyolország kulturális csemegéi álltak a középpontban. Idén – a hatodik fesztivál alkalmával – a Baltikum és Lengyelország kulturális gazdagsága kerül nagyító alá.
További információ, részletes programok és jegyvásárlás itt
