1975-ben egy interjúban feltették Kincses Veronikának azt a kérdést, milyen szerepekről álmodik. Így válaszolt: „Mozart és Puccini világában érzem magamat leginkább otthonosnak. Egyik vizsgámon a Don Juan Elviráját énekeltem. S talán egyszer majd sor kerül Neddára, Micaëlára, Santuzzára, a Faust Margitjára. S persze Csocsoszánra is.”
Kincses Veronika 1948. szeptember 8-án született. Pályája során a Pillangókisasszony emblematikus szerepévé vált, egy generáció ma is vele azonosítja Csocsoszánt. De láthattuk őt egyebek közt Zerlina, Susanna, Fiordiligi, Mimì, Manon, Norma, Angelica nővér, A nürnbergi mesterdalnokok Évájának szerepében, sőt kortárs zeneszerzők darabjaiban is. A Magyar Állami Operaházban és a világ nagy operaszínpadain, Európában és a tengerentúlon egyaránt sikert aratott hiteles alakításaival.
Kincses Veronika tanulmányait a Zeneakadémián végezte 1968 és 1973 között, majd Giovanna Pederzini növendéke lett a római Accademia di Santa Cecilián. 1973-ban a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. Számtalan fiatal énekes pályáját indította el a Pécsi Tudományegyetem tanáraként.
Elismerték Liszt Ferenc-díjjal (1978), Székely Mihály-emlékplakettel (1979), Kossuth-díjjal (1980), Érdemes művész kitüntetéssel (1988), Erzsébet-díjjal (1990) és EMeRTon-díjjal (1999). Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997), megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008) kitüntetést. A Magyar Állami Operaház örökös tagja és Mesterművésze (2009).
Megannyi lemezen közreműködött, amelyek között operák teljes felvételei, dalok és szólólemezek is megtalálhatók, ezek között több nemzetközi díjat is nyert. Operafilmekben és televíziós feldolgozásokban egyaránt láthattuk-hallhattuk.
Pályájáról az alábbi interjúban mesél:
