Kontur András szobrászművész két Bálint Ágnes-mesehősnek, Frakknak és Labdarózsának készített domborműveket. A vörös márványból megmunkált alkotásokat a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarában helyezték el. Bálint Ágnes József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós műsorkészítés egyik megalapozója tíz éve hunyt el.
A Bálint Ágnes-művek olvasásával ráeszmélünk, hogy a családi kapcsolatok – például, hogy mit jelent anyának, apának, testvérnek vagy gyermeknek lenni -, hogyan hálózzák be életünk mindennapjait, és milyen fontosak számunkra.
Bálint Ágnes olyan édesanya volt, aki alkotni is tudott és családjában is aktívan jelen volt, ezzel mindannyiunk számára példaképet jelenthet, fogalmazott Novák Katalin a tíz éve elhunyt írónő munkásságát felidézve.
Nem könnyű időszakban alkotott, mégis olyan értékeket tudott megjeleníteni, amelyek ma is maradandók, és azok lesznek még generációk számára.
A mai gyermekek számára számos, korábban használt kifejezés elvesztette jelentését, mert egy más világba születtek. De Frakk, Lukrécia vagy Vízipók olyan hősök, akik a mai napig együtt élnek velünk, ott vannak a hétköznapokban a mai gyerekeknek is – mondta L. Simon László országgyűlési képviselő.
Újra teljes létszámban láthatók a legismertebb magyar mesefigurák szobrai Budapesten – Videó
Csukás István író Bálint Ágnesre emlékezve elmondta:fantasztikus munkatárs, önzetlen, sokoldalú, a természetet szerető kolléga volt, akinek már 14 éves korában megjelent első meseregénye. Ő találta ki az akkori magyar televíziónak a gyerekosztályt is, amit Cicavíziónak nevezett el, ahol később együtt is dolgoztak.
Bálint Ágnes művein nemzedékek nőttek fel. Csukás Istvánnal ők voltak azok, akik a itthon a műfajt megteremtették és olyan szinten művelték, hogy versenyképessé tudták tenni a magyar rajzfilmgyártást, illetve a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisokkal szemben is.
(Via MTI)
