Kontur András szobrászművész két Bálint Ágnes-mesehősnek, Frakknak és Labdarózsának készített domborműveket. A vörös márványból megmunkált alkotásokat a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarában helyezték el. Bálint Ágnes József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós műsorkészítés egyik megalapozója tíz éve hunyt el. 

A Bálint Ágnes-művek olvasásával ráeszmélünk, hogy a családi kapcsolatok – például, hogy mit jelent anyának, apának, testvérnek vagy gyermeknek lenni -, hogyan hálózzák be életünk mindennapjait, és milyen fontosak számunkra.

Nepp József, a magyar mozgókép mestere

Bálint Ágnes olyan édesanya volt, aki alkotni is tudott és családjában is aktívan jelen volt, ezzel mindannyiunk számára példaképet jelenthet, fogalmazott Novák Katalin a tíz éve elhunyt írónő munkásságát felidézve.

Nem könnyű időszakban alkotott, mégis olyan értékeket tudott megjeleníteni, amelyek ma is maradandók, és azok lesznek még generációk számára.

A mai gyermekek számára számos, korábban használt kifejezés elvesztette jelentését, mert egy más világba születtek. De Frakk, Lukrécia vagy Vízipók olyan hősök, akik a mai napig együtt élnek velünk, ott vannak a hétköznapokban a mai gyerekeknek is – mondta L. Simon László országgyűlési képviselő.

Újra teljes létszámban láthatók a legismertebb magyar mesefigurák szobrai Budapesten – Videó

Csukás István író Bálint Ágnesre emlékezve elmondta:fantasztikus munkatárs, önzetlen, sokoldalú, a természetet szerető kolléga volt, akinek már 14 éves korában megjelent első meseregénye. Ő találta ki az akkori magyar televíziónak a gyerekosztályt is, amit Cicavíziónak nevezett el, ahol később együtt is dolgoztak.

Bálint Ágnes művein nemzedékek nőttek fel. Csukás Istvánnal ők voltak azok, akik a itthon a műfajt megteremtették és olyan szinten művelték, hogy versenyképessé tudták tenni a magyar rajzfilmgyártást, illetve a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisokkal szemben is.

(Via MTI)