Bármilyen bizarr is kimondanunk, de 1956 eseményei és az azokat alakítók élettörténetei kiváló drámai alapanyagot biztosítanának. Nem véletlen a feltételes mód: leginkább olyan darabokat inspiráltak, amelyek mellőzik a komplexitást, egyetlen tételt egyetlen oldalról kívánnak bizonyítani, és nem emberi-társadalmi kontextusban értelmezik a rendkívül bonyolult témát. Néhány kivétel mégis akad.
A forradalom ötvenedik évfordulójára megszületett két fontos dráma.
Az 56 06 Őrült lélek, vert hadak nem csupán a kétezres évek, de a rendszerváltás utáni magyar színházi világ legszomorúbb botrányát okozta. Jellemző módon a kaposvári Csiky Gergely Színházban ősbemutatott, Mohácsi István, Mohácsi János és Kovács Márton jegyezte előadásról jórészt olyanok nyilatkoztak dehonesztálóan és jelentgettek, akik vagy nem értik a színdarab és a színházi előadás mint olyan fikció jellegét, és/vagy nem látták az adott előadást.
A botrány hátteréről és kronológiájáról itt olvashatnak, a teljes előadást pedig megnézhetik az alábbi felvételen.
https://youtu.be/1H6MeVvB32U
A Kazamatákat, Térey János és Papp András darabját szintén a Katona József Színház mutatta be, azóta egyszer, a Szegedi Nemzeti Színházban tűzték műsorra. Téreyék a Köztársaság téri pártház október 30-i ostromát választják témaként. A kint és a bent világát állítják szembe úgy, hogy hűvös racionalitással és logikával mindkét oldal igazságát felmutatják, és az olvasóra/nézőre nézőre bízzák, hova áll ebben a kommentár nélkül megrajzolt, pátosztalanított és hőstelenített tablóban. Nem egyszerű feladat, hiszen ez is gondolkodásra készteti a nézőt.
A darabot itt olvashatja el.
Míg az előző két dráma a történelmi eseményekből táplálkozó fikció, a következő előadások dokumentumszövegekből készültek.
Eörsi Istvánt 1956 decemberében tartóztatták le, 1957-ben első fokon öt, másodfokon nyolc évre ítélték. 1960. augusztus 20-án amnesztiával szabadult. Fogva tartásának körülményeiről 1986 őszén kezdett írni, ebből született az Emlékezés a régi szép időkre. Kegyetlen őszinteség, önirónia, igazságkeresés és szembenézés a kulcsszavak, amelyek a kötetet és az Örkény színházi előadást is működtették.
A börtönkönyvből egy részletet itt olvashat el.
1989. április 12-én az MSZMP Központi Bizottságának zárt ülésén az akkor már egy éve betegeskedő Kádár János beszédet mondott: a hatalomból kiszoruló, kényszeresen kompromisszumot kereső, megfelelni vágyó beteg ember vallomást tesz, hogy mindent elmondjon, és ezáltal rendezze kapcsolatát múlttal és jelennel, élőkkel és halottakkal. Ebből írt drámát Kornis Mihály Kádár címmel – a darab itt olvasható -, amelyre erősen épített az Operaház előadása.
És nem mehetünk el a PanoDráma szintén dokumentum-színházi előadásai mellett sem, amelyek közül Maléter Pálné életmonológját, a Palit a mai napig láthatja a közönség. A rendkívül sűrű szöveg a Gyenes Judithtal készített interjúkból készült. Ebben sem a nagypolitikai játszmák jelennek meg, hanem a hétköznapok eseményei, annak ellentmondásai, a férj és a feleség története teszi átélhetővé 1956-ot. A hatvanadik évfordulón szintén a PanoDráma műhelye jóvoltából két további előadás is készült: a Keserű boldogság, amely az amerikai követségen dolgozó Jancsó Lívia személyes élményein keresztül mutatta be a forradalmat, a megtorlást, a kitelepítést, az ellehetetlenülést, valamint az Exodus ’56, amely az országot elhagyók élettörténeteit dolgozták fel.
„Csuja László filmrendezővel – aki nemrég Karlovy Varyban elnyerte a zsűri díját első nagyjátékfilmjével, a Virágvölggyel – van egy közös barátunk, aki Gérecz Attila-díjat kapott. Laci utánanézett a díj névadójának, mert nem ismertük – ennyire prózai a kezdet. És ahogy egyre többet olvasott róla, tőle, kibontakozott előttünk egy hihetetlen életút, amelynek a bezártság és a szabadságvágy a kulcsfogalmai. A váci börtönben politikai okokból fogva tartották, az egyetlen ember volt, aki onnan meg tudott szökni, részt vett a Klauzál téri harcokban, ahol hősi halált halt 56-ban. Laci és Kristóf Bori dramaturg írták a darabot, melyet sikerrel mutattunk be immár 5 éve” – avatta be a Papageno olvasóit Orosz Ákos színművész A szökés hátterébe. Az előadás egy év szünet után ismét látható.