Hogyan használta a klasszikus zenét a filmművészet korszakos alkotója, Ingmar Bergman?

December 6-tól vetítik a hazai mozik Jane Magnusson Európai Filmdíjra jelölt dokumentumfilmjét, melyet minden idők legnagyobb svéd rendezője, Ingmar Bergman születésének 100. évfordulójára készített. Az évforduló alkalmából december 9-én pedig Bergman Zenéje került előtérbe a Három hollóban.

A BERGMAN 100 (Bergman: A Year in a Life) című doku az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotójának ellentmondásos személyiségét vizsgálja. Jane Magnusson rendhagyó dokumentumfilmje Bergman sorsfordító évére, az 1957-es esztendőre koncentrál. Ekkor egy olyan intenzív időszak kezdődött Bergman művészetében, amelyben sorra születtek a filmművészet legnagyobb klasszikusai között számon tartott alkotások: A hetedik pecsét után A nap vége és a Szűzforrás, majd a trilógiaként számontartott Tükör által homályosan, az Úrvacsora és A csend.

A filmben hozzátartozók, munkatársak, kutatók próbálják megfejteni e mágikus év és Bergman titkát, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó. A BERGMAN 100-at Európai Filmdíjra jelölték a legjobb dokumentumfilm kategóriában.

A filmmel egy időben egy, a svéd rendező munkássága előtt tisztelgő, BERGMAN 100 című tanulmánykötet is készült. A könyv arra törekszik, hogy több nézőpontból mutassa be és értelmezze a 20. század egyik legnagyobb hatású, egyetemes érvényű és páratlanul termékeny életművét. A kötetet december 4-én mutatták be az érdeklődőknek.

A Bergman Zenéje című projekt pedig zenei nézőpontból mutatja be a svéd géniusz filmjeinek komplex univerzumát.

Az első,december 9-i, Álarcok című koncerten olyan jelenetekben megszólaló zenékből válogatnak, amelyekben a kapcsolódásra képtelen szereplők elfedik problémáikat, valódi énjüket. Az Accord QuartetKiss PéterOnczay Zoltán és Szalai Éva előadásában Bach, Scarlatti, Mozart​ és Schumann​ művei szólalnak meg.

Váltsa meg jegyét a koncertre ide kattintva.