Az idén 130 éves Royal Concertgebouw a világ egyik legjobb akusztikájú épülete, de ez korántsem volt mindig így. Mind a felépítése, mind a nagyterem megfelelő kialakítása sok-sok év munkájába került. Hollandia komolyzenei életének központja ma is Európa egyik legfontosabb koncerthelyszíne, öt éve pedig hivatalosan is a koncerttermek királyának számít.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
Ha alaposan szemügyre vennénk Amszterdam legnevezetesebb koncertépületét, két magyar névvel is találkozhatnánk. A Royal Concertgebouw erkélyeinek oldalán ugyanis negyvenhat zeneszerző neve látható, köztük Bartók Béláé és Liszt Ferencé. Mindkettejüknek jelentős művei hangzottak el a nagy múltú hangversenyteremben. Bartók Hegedűversenyének például az ősbemutatója zajlott ott 1939 tavaszán, méghozzá Székely Zoltán előadásában. De meglepő módon a holland királyi koncerthelyszínhez más magyar zeneszerzők is kötődnek. Kodály például a Páva-variációkat egyenesen a Concertgebouw Zenekar fennállásának 50 éves jubileumára komponálta. Talán már ennyiből is kitűnik, hogy Hollandia világhírű hangversenyterme, a Royal Concertgebouw mennyire
fontos helyszíne volt az európai komolyzenei életnek a 20. században, és milyen központi szerepet tölt be ma is, mint rendkívüli akusztikájú, történelmi múltú koncerthelyszín.
Azonban amennyire jelentős és elismert intézménnyé alakult a nyitást követő évtizedekben, annyira kalandos és rögös volt az út is, amely elvezetett a felépüléséhez.
Története egészen az 1880-as évek elejéig nyúlik vissza, amikor Amszterdam legjelentősebb koncerttermét műszaki okok miatt le kellett bontani. A város erősen megérezte az épület hiányát, mivel kénytelenek voltak két kisebb, kevésbé jó akusztikájú helyszínnel beérni. A koncertélet válságba került, az emberek pedig úgy érezték, a kormány nem támogatja kellő mértékben a komolyzenét, sőt néhány sajtóorgánum egyenesen arról írt, hogy szándékosan gátolják annak fejlődését. Végül a város hat neves személyisége elhatározta, hogy véget vet az áldatlan állapotoknak, és építtetnek egy új, a korábbiaknál sokkal korszerűbb és impozánsabb koncerthelyszínt.
Az új épületnek egy (akkoriban még) a város határán kívül álló területet szemeltek ki, ahol már építés alatt állt a Rijksmuseum, Hollandia nemzeti múzeuma. A megvalósításhoz előteremtettek egy meglehetősen nagy összeget is, az építéshez pedig a lipcsei Gewandhaus tervezőjét, Adolf Leonard van Gendtet kérték föl.
A cél az volt, hogy világszínvonalú koncertterem jöjjön létre, amely egyaránt méltó a holland és az európai komolyzenei élethez.
A neoreneszánsz épület 1886-ra készült el, de az átadásra még ezután is sokat kellett várni, ugyanis – mivel a terület messze esett a várostól – megfelelő utat és világítást kellett biztosítani, amit a helyi önkormányzat csak hosszabb huzavona után engedélyezett. Az intézmény – amely éppen idén ünnepli 130. születésnapját – végül 1888. április 11-én nyílt meg.
A vadonatúj koncerthelyszínt Wagner, Händel, Bach és Beethoven műveivel adták át. A nagyszabású műsorban rengeteg zenész vett részt: a kórus ötszáz, a zenekar százhúsz főből állt.
Izgalmas adalék, hogy bár az épület különlegesen jó akusztikája miatt vált világhírűvé, a kezdetekben korántsem volt olyan legendás ezen a téren.
Szakemberek éveken át dolgoztak a Nagyterem berendezésén, hogy elérjék a megfelelő hangzást, melynek érdekében a belső díszítés anyagán és formáján is sokat alakítottak. A befektetett munka végül többszörösen megtérült: a Concertgebouw ma is a világ egyik legjobb akusztikájú termének számít. Olyannyira, hogy Bernard Haitink, a hollandok egyik leghíresebb karmestere egyszer azt mondta:
a Nagyterem a Concertgebouw Zenekar legjobb hangszere.
Az intézménynek ugyanis van egy szintén világhírű rezidens zenekara is, amely 1888-ban, a nyitás után pár hónappal alakult. Az első években Willem Kes irányította az együttest, őt később Willem Mengelberg követte, aki ötven éven át határozta meg a Concertgebouw zenekarának hangzását és szellemiségét.
Többek közt ő vezényelt azokon a napokon is, amikor Bartók Hegedűversenyének, vagy Kodály Páva-variációinak bemutatója volt.
A zenekar nem csekély szerepet játszik abban, hogy a Concertgebouwt ma is a világ leghíresebb hangversenytermei között tartják számon.
A Concertgebouw 2013 óta a „királyi” hangversenyterem címet is viseli. A titulust a 125. évfordulóra adományozta Beatrix holland királynő.
Az intézmény missziója persze ettől nem változott: a cél továbbra is különleges zenei élményeket nyújtani és ezáltal összekapcsolni az embereket. Mindez jól működik a gyakorlatban is, hiszen évente csaknem hétszázezren látogatnak el a Royal Concertgebouw koncertjeire.
