Tandori Dezsőt tüntették ki az Európa Könyvkiadó és Wessely André által közösen alapított Wessely László-díjjal. A kiemelkedő műfordítói teljesítményért járó elismerést idén először ítélték oda posztumusz díjként.
Tandori Dezső Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordítónak több évtizedes, páratlanul gazdag és sokszínű műfordítói tevékenységének elismeréséért adományozták a díjat, ezúton is tisztelegve kivételes életműve előtt. A fordításai mellett elsősorban gyerekversei, regényei és esszéírásai révén ismertté vált író-költő 2019 februárjában hunyt el. A Wessely László-díjat az Európa Könyvkiadó néhai jeles műfordítójának hagyatékából testvére, Wessely André alapította 1980-ban a kiadóval közösen. Az egyetlen, kifejezetten műfordítók számára alapított elismerést az Európa Könyvkiadó vezetőségéből álló kuratórium ítéli oda a díjazottnak minden évben, az ünnepi könyvhét előtti napokban.
Tandori Dezső munkásságára Lator László költő emlékezett: „Nemcsak írói-költői, hanem fordítói életműve is elképesztően terjedelmes. Magyarításai közt a nagy kihívások: Musil majdnem-esszéregénye, Virginia Woolf, Franz Kafka (az egyik sötét líra, a másik majdnem-filozófia), vagy – de nem is folytatom. Mellettük pedig a bestsellerek, a népszerű kalandregények, krimik. Törhetjük a fejünket, miért fordította ezt vagy azt – azt hiszem, mindennél erősebb szenvedélye, a mesterség érdekelte.
A munka: életformája volt (akárcsak költői életművében) az írás. Közelebbről: a szöveg egészében és részleteiben való hézagtalan megformálása. Egy-egy akár kiváló fordítóval ellentétben nem úgy akarta kivágni a rezet, hogy a fordításban is övé legyen a fő szólam. Nem »kikeverni« akarta egy-egy idegen író-költő stílusát, csak lefordította, ami előtte volt. Használni a nyelv kínálkozó elemeit. Egy-egy nagy mondatot, töréseivel, kapcsolásaival, kitérőivel úgy megcsinálni, hogy mindig pontosan célba csapjon. S ebből a szempontból mindegy volt neki, hogy Eliotot fordít vagy Tolkient, Wilde-ot vagy Burroughst, Platht vagy Chandlert. Egyébként, akár írásaiban, szerette mindenfelé megnyitni a láthatárt.”
A díjat tavaly Pék Zoltán, tavalyelőtt Lator László, 2016-ban pedig Rakovszky Zsuzsa kapta.
