A Louvre-ban nemrég helyezték vissza eredeti helyére Leonardo da Vinci festményét, és hamarosan nyílik a reneszánsz zseni életművét bemutató megatárlat. Ezek apropóján mutatták be azt a VR (virtuális valóság) technológiát alkalmazó különleges tárlatvezetést, amelynek segítségével a lehető legközelebb kerülhetnek a látogatók Mona Lisához.
Sok turista panaszkodott arra, hogy a Louvre legnépszerűbb műtárgyát majd’ öt méterről csodálhatják csak, közelebb nem engedi őket a kordon. Az új fejlesztés segítségével, amelynek élményét az egyik szomszédos teremben tapasztalhatják meg az érdeklődők, úgy ismerhetik meg a festményt, ahogy a valóságban soha: mintha a látogatókkal szemben ülne. Aki befizet a hétperces különleges tárlatvezetésre, a művészettörténeti adalékok mellett a kép részleteiben is elmerülhet.
A francia állami által is támogatott digitális fejlesztések célja az, hogy a Louvre és Franciaország más nagy múzeumainak kincseit népszerűsítsék, ehhez pedig a high- és low-tech megoldásokat egyaránt felhasználnak: 3 millió eurós büdzséből digitális pop-up múzeumok nyílnak a következő három évben vidéken és a külvárosokban, hagyományosnak számító és szokatlan helyszíneken is, mozitól könyvtáron át fodrászatig.
A Louvre vezetői optimisták, úgy vélik, hogy új közönségréteget érhetnek el az újításokkal: azokat, akik a művészet iránt nem érdeklődnek, a VR-technológiára azonban nyitottak. A VR-technológia pozitív tapasztalatairól beszélt a múzeum képviselője, aki példaként a Musée de l’Orangerie Monet-tárlatát és a Vízililiomokhoz kifejlesztett, a nézőt a festő giverny-i kerti tavában elmerítő virtuális túrát említette, amely életkortól függetlenül nagy hatással volt a látogatókra; ám azt is hozzátette, a tartalom, azaz a létező, valóságos festmény a legfontosabb. A londoni Tate Modigliani-kiállításának kurátora szintén támogatja a technológiát, amelynek köszönhetően a tárlat látogatói több időt töltöttek az érintett önarckép előtt, mert értették, mit látnak, és figyelmesebben nézték a festményt, sőt beszélgettek róla.
Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. Egy francis műkritikus, Didier Rykner szerint a Louvre-nak inkább a valósággal kellene szembesülnie, nem a virtuális valóságba invesztálni, például a szervezeti felépítést kellene racionalizálni, vagy megoldást találni a látogatók tömegeinek kezelésére; az államnak pedig műtárgyakat kellene vásárolni, és azokat közszemlére bocsátani.
(Via The New York Times)
