Az író fiatalkorának helyszíneire – például az ötvenes évekbeli Teleki térre, Népszínház utcába vagy Köztársaság térre – viszi el az olvasót Bereményi Géza Magyar Copperfield címmel február 20-án megjelenő önéletrajzi regénye.
„Copperfield Dávidnak is volt egy „baljós tekintetű nevelőapja, aki elől ő is elmenekült, de máshol őt is befogadták, és onnantól teljesen szabad lett. Bizonyos voltam benne, már amikor olvastam, hogy ez egy igaz történet, és Dickens önmagáról írta, olyan átéltséggel vetette papírra” – mondta Bereményi Géza a kötet néhány helyszínét érintő sajtóséta után.
A Magvető Kiadó által megjelentetett önéletrajzi regény hangsúlyos szereplője ugyanis a szerző életében hatéves korában feltűnő nevelőapja, aki elől a főszereplő 16 évesen megszökik, és többé haza sem megy. Mint azonban Bereményi Géza elmondta, a Magyar Copperfield nem csupán a lázadás pillanatáig kíséri végig a főhőst, hanem az író születésétől 18 éves koráig, az érettségiig megy el.
A regény egyik fontos rendezőelvét jelentik Bereményi Géza gyerek- és fiatalkorának gyakran változó lakóhelyei; az író elmondása szerint részben azért, mert saját életéből egy-egy eseményt elsősorban az akkori lakására visszagondolva tud évszámhoz kötni. Szegő János, a kötet szerkesztője azonban azokra a „finomságokra” is felhívta a figyelmet, ahogyan az önéletrajzi regényben a személyes és a történelmi idő felbukkan, ahogyan az első néhány évben a „rendszeren belüli rendszerváltásokat” érzékeli a kisgyerek és ahogyan ezeket most megírta az író. „Ötvenben más világ volt itt, mint ötvenhétben, és akkor megint más, mint hatvanhétben; ezt nagyon gazdagon mutatja meg ez a regény” – fogalmazott a szerkesztő.
Bereményi Géza hozzátette: a Magyar Copperfield valóban olvasható egyfajta történelemkönyvként is, hiszen a főszereplőt már gyerekkorában a felnőttek érdeklik, és a felnőtteken keresztül állandóan találkozik a politikával, a történelmi változásokkal. „Sokkal változatosabb, sokkal többféle volt ez a korszak annál, mint ahogyan most tanítják; a Kádár-korszak is sokkal több változást rejtett magában, mint amit tudunk róla” – emlékeztetett. „Noha a későbbi megfontolásokat teljesen mellőzni nem lehet, a kötetben a kisgyerek, majd a kamasz szemén keresztül idéződnek fel az egykori helyszínek, események és szereplők.”
(Via MTI)
