Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo 150 éve született Thorma János, az egyik legismertebb magyar történelmi kép festője

150 éve született Thorma János, az egyik legismertebb magyar történelmi kép festője

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A 20. század fordulóján megújuló magyar festészet egyik legjelentősebb alkotója, Thorma János 150 éve, 1870. április 24-én született Kiskunhalason.

Thorma János gyermekkorát szülővárosában és Jászberényben töltötte. A család 1884-től lakott Nagybányán. Az érettségit követően 1887-1888-ban Budapesten, Székely Bertalannál tanult, 1888-1890-ben pedig Hollósy Simon köréhez kapcsolódott Münchenben. 1891-ben, 1893-ban és 1895-ben Párizsban a Julian Akadémián képezte magát. 1893–1896 között alkotta leghíresebb művét, a rendkívüli alapossággal készült Aradi vértanúkat, a legnagyobb méretű magyar történeti képek egyikét.

1896-ban Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Réti István társaságában részt vett a nagybányai művésztelep megalapításában. A telepnek élete végéig egyik leghívebb tagja maradt. 1902 után az iskola tanára, melyet 1913-tól nagyrészt egyedül vezetett, 1917-től a Nagybányai Festők Társaságának elnöke. Lelkes munkássága akadályozta meg a háború után a művésztelep teljes széthullását. 1927-ben vonult vissza a művészneveléstől. Az objektív ábrázolás mellett az oldottabb képek is érdekelték. Első mestere, Székely Bertalan tanítása legalább olyan nagy nyomot hagyott benne, mint a nagybányaiakat vezérlő elvek. A plein-air inkább csak késői korszakában foglalkoztatta.

Thorma János: Önarckép – forrás: Wikipédia

1891-ben festette első nagyobb képét, a zolai naturalizmus hatása alatt álló Szenvedőket (Magyar Nemzeti Galéria), ezt rövidesen az Ébredés c. kompozíció követte. 1896-ban fejezte be egyik legjelentősebb alkotását, a legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyikét, az Aradi vértanúkat, amely tárgya miatt rendkívüli népszerűsége ellenére sem kerülhetett a millenniumi kiállítás művészeti csarnokába. Külön kiállításon történ bemutatása után végre 1931-ben a Történeti Képcsarnokba került, majd a kiskunhalasi múzeumba. 1899-ben Spanyolországban és Hollandiában járt. Rembrandt hatását tükrözi a Békesség veletek c. Krisztus-képe. 1898-ban kezdett hozzá élete fő művének szánt, húsz éven át készülő Talpra magyar c. kompozíciójához (a kiskunhalasi múzeumban). Ezt követő képei (Kocsisok közt, 1901; Szeptember végén, 1903; Kártyázók, 1904; Cigányok, 1905; Ibolyaszedés, 1920; Majális, 1921) között egyik legismertebb műve az Október eleje (1903), amely Münchenben és a Saint Louis-i világkiállításon aranyérmet nyert.

Thorma János: Nagybánya a Keresztheggyel – forrás: Wikipédia

Művészetének stílusa eléggé összetett. A francia naturalizmus követőjeként indult, majd hatott rá Munkácsy romantikus realizmusa, egyeztetni próbálta a romantika és naturalizmus elveit. A húszas évektől a jellegzetes nagybányai stílus képviselője. A nagybányai művésztelep egyik alapítója (1896), majd 1902-től a festőiskola tanáraként nagy szolgálatot tett a művészeti nevelés ügyének is. 1919 után a telep vezetője volt, lelkes munkássága akadályozta meg a háború utána művésztelep teljes széthullását. A róla elnevezett kiskunhalasi múzeum őrzi életművét. Több művét (Kártyázók, Nyár, Március 15., Budavár visszavétele) és önarcképeit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Nagybányán halt meg 1937. december 5-én.

(Via budapestiaukcio.hu, kiskunhalas.hu)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X