Létezésünk hajnalától kezdve arra törekszünk, hogy javítsunk életkörülményeinken. Az évszázadok során, civilizációnk minden időszakában küzdöttünk egészségünk megőrzéséért valamilyen módon, kerestük a bennünket sújtó betegségek okait, és időnként külső tényezőknek, például varázslatnak vagy isteni haragnak tulajdonítottuk azok megjelenését, máskor pedig a világra kiható belső harmóniánk, egyensúlyunk megborulását okoltuk. Menandrosz, az attikai újkomédia legkiemelkedőbb alkotója szerint „nincs jobb az életben, mint a jó egészség”, de Szókratész is úgy idéz egy korabeli ivónótából, hogy „az egészség a legnagyobb jó, ami az embernek megadathat”. Nem is csoda, hogy himnuszba is foglalták és imádkoztak Hügieiához, az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennőjéhez, akinek neve után higiénének nevezzük ma az egészségügyi tisztaságot.
„Görög földön – ahogyan az ókorban a többi területen is – az orvoslás korai időszakát a mágikus-varázsos, természetfeletti erők túlsúlya jellemzi. Hitük szerint a halandók sorsát az istenek határozzák meg, a gyógyításban mágusok, varázslók, papok és orvosok tevékenykednek. A betegségekért felelősnek tartották a gonosz szellemeket és az ártó démonokat..[…] A görög archaikus korban viszont már megjelennek a racionális orvoslás első elemei is, ehhez kapcoslódó adalékokkal Homérosz eposzai is szolgálnak.” Ír különféle orvosi ténykedésekről, plédául háborús sebesülések gyógyításáról, de általa értesülünk járványokról is.
Az Apollón fiának tartott Aszklépioszhoz kötik a görög orvostudomány kezdetét, aki különleges tudományát egy kentaurtól tanulta meg. Tudása olyan nagy volt, hogy a holtakat is életre tudta kelteni, mely azonban csak isteni kompetencia lehetett, így Zeusz villámmal súlytotta őt, majd az istenek közé emelte. Kultusza rangjának, tekintélyének emelése céljából az epidauroszi papság népes családot is kapcsolt a gyógyító istenhez, így váltak ismertté az orvoslásban nagy szerepet kapó gyermekei, köztük egyik lánya, Hügieia, az egészség istennője.
Hügieia tisztelete az i. e. 7. században kezdődött, de önálló kultusza csak azután terjedt el, hogy a delphoi jósda elismerte jelentőségét, illetve az i. e. 429 és 427 között pusztító athéni pestisjárvány után. Elsődleges szentélyei Epidauroszban, Korinthoszon és Kosz szigetén voltak. Hügieia a betegségek megelőzésének és a jó egészség megőrzésének megtestesítője.
Testvérei, Panakeia, a növényi eredetű orvosságok istennője; Iaszó, a gyógyítás istennője; Ianiszkosz és Iatrosz gyógyító istenek; Makhaón, a sebész és Podaleiriosz, a belgyógyász híres orvosok voltak.
Az ókori művészet szép fiatal lányként ábrázolja, aki egy teste köré tekeredő, vagy kezében tartott kígyót itat, amely – egyébként mindig kettős jelentésű szimbólim – a megújuló életerő jelképe, egyben Hügieia szent állata. A csészéből ivó kígyó ennek nyomán a gyógyszerészet emblémája lett.
Hügieia nevét Ariphrón lantos költő foglalta himnuszba az i. e. 4. században; alakját Szkopasz, Brüaxisz és Timotheosz szobrai őrzik, és Klimt is megfestette őt:
A hippokratészi doktorok persze az istenek tisztelete mellett az étrend fontosságát is hangsúlyozták az egészség fenntartásában és a betegségek kezelésében. Az ókorban azonban a diéta szó nem korlátozódott szigorúan az élelmiszerekre, mint manapság; egy szélesebbkörű elgondolást fogalmazott meg, amely magában foglalta – mindig a mértékletesség központba állításával – a testmozgást, a fürdőzést, a masszázst, az alvást és általában a személyes szokásokat és életmódot. Az egészség védelme szempontjából pedig természetesen fontos volt a tisztaság egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A közegészségügy már az ókorban is kiemelt jelentőséget kapott, melyre igazolás a konosszoszi királyi palota kialakítása, ahol figyeltek arra, hogy elég fényt kapjon és jól szellőzzön az épület, kiépítették a vízvezetékeket és csatornarendszereket is létrehoztak, de fürdők és egyéb egészségügyi létesítmények is kerültek a palotába.
Forrás: Hoffmann Zsuzsanna, T. Horváth Ágnes: Antik medicina és farmakológia, 2019, JATEPress
Athén egyik legnagyobb múzeuma, a Kükladikus Művészet Múzeuma néhány éve egy kiállításban mutatta be az egészség és a gyógyítás ókori történetét a témában fellelt régészeti, művészeti tárgyakkal.
A kiállításról készült fotók és videók ide kattintva megtekinthetők, az oldalon rövid angol nyelvű leírások segítik a tájékozódást.
(Via Museum of Cycladic Art, Wikipedia)
