Az idei gyereknap rendhagyó. Ahogyan minden más ünnep március közepe óta. Nem lesznek tömeges rendezvények, koncertek, színházi előadások. Az emberi találékonyság viszont utolérhetetlen, így nem marad el a gyereknap, csak átalakul. Cikkünkben kedvenc művészeink elevenítik fel régi gyereknappal kapcsolatos emlékeiket, és azt is elmesélik nekünk, mit terveznek május utolsó vasárnapjára, sőt tippeket is adnak az olvasóknak, hogy milyen kulturális programot választhatnak, ha kifogytak az ötletekből.
Kuthy Ágnes rendező, a Ciróka Bábszínház művészeti vezetője
[add_single_eventon id=”85996″ ]
Emlékeimben a gyermeknap, izomláz! Bátyámmal, gyerekként ezt a napot mindig családi kirándulással, kültéri gyermeknapokkal, úttörő vasutazással, állatkerttel, vattacukorral, illetve az ajándékként kapott sportjátékok feletti veszekedős osztozkodás lázában és a játékok kipróbálásában töltöttük. Éjszakába nyúló tollaspartikra, darts és tengó versenyekre emlékszem. Jut is eszembe! A bátyám a mai napig tartozik egy Atrium Hyatt-i vacsorával, mert nyertem! Aztán az egyik évben, szakadt az eső. Sehová sem lehetett kimozdulni és olyan nyúlós bánatosnak indult az egész gyermeknap. Már kora délután lehetett, amikor eszünkbe jutott, az akkori olvasó tankönyveink sztárja, Totyogócska. Totyogócska kinőtte magát a könyvből, alakot öltött. Ha jól emlékszem wc papír guriga alakot… Bábszínházat játszottunk egész nap, este pedig premiert tartottunk anyukámnak a nagyszobában.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az idei szabadtéri gyermeknapot le kell mondanunk, ugyanez a nyúlós bánatos érzés fogott el. Annyi mindent terveztünk, annyi mindent kitaláltunk. Olyan sok előadást mutattunk volna meg egy nap alatt a gyerekeknek! És akkor jött az ötlet! Ha a gyerekek nem jöhetnek a főtérre, mi megyünk el hozzájuk, mind! Az összes bábszínház! Az ötlettől már csak a szervezés volt hátra. És most Magyarország összes intézményes bábszínháza együtt várja izgatottan a gyerekeket május 31-én reggel fél kilenctől az este kilenc óráig tartó Országos Bábszínházi Gyereknapra a „Pörögj velünk!” YouTube csatornára.
Kez-dőd-jön!!!!!
Ellinger Edina színművész, rendező, a Budapest Bábszínház igazgatója
[add_single_eventon id=”86015″ ]
A gyereknaphoz köthető egyik legkedvesebb emlékem a nyolcvanas évekből való. A nagymamámmal kimentünk a Városligetbe a gyereknapi programokra, és az egész napot úgy töltöttük el, hogy minden programot, játékot kipróbáltunk. Nagymamám türelemmel, energikusan a játszótársam volt mindebben. Az emlék nem a programok miatt maradt meg bennem, hanem azért a figyelemért, amit akkor kaptam tőle. Nekem három gyermekem van, és az itthon töltött bezártság után úgy döntöttünk a férjemmel, hogy a gyereknapi hétvégét Balatonon töltjük. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb ajándék, amit most adhatok a nekik, ha minél többet a szabadban lehetnek és elfelejthetik az online tanulás okozta megpróbáltatásokat.
A program, amit ajánlok természetesen a bábműfajhoz kötődik, a Budapest Bábszínházhoz, és a fentebb ajánlott Pörögj velünk! reggeltől estig tartó online gyereknaphoz.
Bojta Zsuzsanna énekművész
Háromgyermekes családban nevelkedtem, most négy gyermek édesanyja vagyok. Mindemellett szabadúszó énekművész. Ha a gyerekkoromra gondolok vissza, homályosak az emlékeim a gyereknapokkal kapcsolatban. Édesanyám az egész életét a mi nevelésünknek szentelte, éppen úgy, ahogyan ezt most az unokákkal teszi. Fel is hívtam, mikor ez a téma felmerült: „Anya, mi mit csináltunk gyereknapokon?” „Kirándultunk, kicsikém. Mint majdnem minden hétvégén, persze megspékelve valami apró ajándékkal.”
Most Szentendrén lakunk. Gyakorlatilag a természetben. Nekem fiaim vannak, számukra az egyik legnagyobb öröm, ha ehetnek valami finomat. És persze a sport, a mozgás. Minél veszélyesebb, annál jobb.
A Skanzen szerencsére éppen megnyitotta kapuit, mellette egy kis állatkert, úgyhogy mi idén biztosan arra vesszük az irányt. Én most a karantén vége felé kevésbé az online térre helyezem a hangsúlyt. Úgyhogy valószínűleg folytatom a hagyományokat, irány a természet, és persze eszünk is valami finomat….
Prieger Zsolt zenész, Anima Sound System
Csupa rosszkedvű, kötelező dolog jut eszembe a régi gyereknapokról. Például dögunalmas aszfaltrajzversenyekre emlékszem a parkolónkban, öt méterre volt a házunk a sulitól. Arra vágytam, hogy minél előbb felnőtt legyek, hogy aztán lélekben újra gyerek lehessek. Na, ez mára sikerült is, maximálisan! Imádok gyereknek lenni, játszani, bogarakat kutatni, baglyokat számolni, kutyával sétálni. Mivel a lányom már felnőtt, vele nem „ünneplünk”, de folyamatosan gyerekek között vagyok. A hivatalos gyereknap nem érdekel, azt szeretném, ha minden nap gyereknap lenne, ebben segítenek az egyéves iker keresztlányaim, és az ötéves unokaöcsém. Megveszekedett Pál utcai fiúk-rajongó vagyok, nagyszerű regény. Most meg itt van interaktívban, okosan, méltóan az új évtizedhez. Mobilapplikációs, interaktív séta, amely visszavezethet a könyvekhez. Szükség is van rá: fájdalmasan keveset olvasnak mostanában a gyerekek.
Kárász Eszter énekesnő
[add_single_eventon id=”85062″ ]
Sok oka van, hogy számomra fontos ünnep a gyereknap. Jó ideje gyerekek között érzem magam igazán jól, és két kislány anyukájaként, Piros Orr bohócdoktorként valamint az Eszter-lánc mesezenekar vezetőjeként ez gyakran meg is adatik. Szeretem a teljes őszinteségüket, az éles tükröt, amit mutatnak, az azonnali visszajelzést, amit adnak, a féktelen kíváncsiságot, ami árad belőlük, és hogy egy pillanat alatt leleplezik az őszintétlenséget, s ha nem vagy önazonos. Azt hiszem, hogy többet és igazabbat tudnak a világról, mint mi felnőttek, akik már sokat felejtettünk. Igyekszem megőrizni magamban minél többet a gyerekségemből. Nem véletlenül az a zenekarunk mottója, hogy gyerekeknek és gyerek-lelkű felnőtteknek. Koncertezéssel ünnepeljük a gyereknapot, ahol most már a saját lányaim is besegítenek: énekelnek, muzsikálnak dalainkban. Nagy szeretettel ajánlom koncertünket, május 31-én háromkor a Vasúttörténeti Park oldalán.
Mészáros Blanka színművész, a Katona József Színház tagja
A gyereknap számomra az év egyik leginkább várt napjának számított, ugyanis több éven keresztül versenyzője voltam a Halas Fitness Egyesületnek. Május végére lezajlottak az országos versenyek, amire minden évben újabb versenygyakorlattal készültem. Ez volt mindig az a nap, amikor végre nem zsűri előtt táncoltam, hanem a barátaim, ismerőseim, falumbeliek előtt. Felszabadultam a verseny terhe alól, szabadon létezhettem az erre az alkalomra felállított színpadon. Utána pedig jöhetett a finom csavart fagyi, kürtőskalács, vásári bazár, a csobbanás a tóban, az izgalmas programok, a koncertek. Ez volt a MI napunk. Mindent lehetett!
Az idei gyereknapot utazással fogom tölteni, mivel kiderült, hogy a szerbiai határt megnyitják, az a tervünk hogy meglátogatjuk a kedvesem szüleit Szabadkán. Sétálunk egy nagyot Palicson, biztosan eszünk egy finom fagyit és örülünk egymás társaságának.
Régi vágyam, hogy egyszer eljuthassak Afrikába. A húgom régész, aki pár évvel ezelőtt Egyiptomban járt. Csodás élményekkel gazdagodott, betekintést nyert egy másik nép szokásaiba, kultúrájába. Most lehetőségem van virtuálisan bebarangolni ezeket a nagyszerű régészeti lelőhelyeket, felfedezhetem az ott megbúvó kincseket, ráadásul a húgommal együtt, aki tökéletes idegenvezetőm lesz.
Rutkai Bori énekes, dalszerző, mesekertész
[add_single_eventon id=”85061″ ]
Tizenkét éves korom körül egy nagyon jó színjátszó szakkörbe jártam, a csodálatos Tornyai Magdi nénihez. A Micimackó előadásban én voltam Malacka. Valahogy felkérést kaptunk egy gyereknapi rendezvényre, és a Városligetben adtuk elő egy kis színpadon. Arra emlékszem, hogy elég hűvös volt aznap, és rettentően fáztam, mert egy kis rózsaszín ujjatlan mellényke volt csak a felsőm. Színésznő nagymamám – Lóránd Hanna – a végén megdicsért, hogy milyen jól alakítottam Malacka félelmét. Pedig én csak a hidegtől reszkettem.
Mindig koncertezünk gyereknapon. Nekem idén már szombaton elkezdődik az ünneplés, a Pagony Kiadó online eseményén mutatom be a Zsebtengert, frissen megjelent mesekönyvemet kreatív játékokkal. Vasárnap pedig online „fellépésünk” is lesz a Rutkai Bori Bandával. A könyvhöz tartozó új lemezünk dalait mutatjuk be, ráadásul első ízben! A Vasúttörténet Park rendezvényére, a dm Gyereknapi Házhoz Megyünk Fesztiválra várjuk a kicsiket és a nagyokat, úgyhogy szerencsére idén sem maradunk zenélés nélkül.
Kollár-Klemencz László zenész, író
Nem igazán vannak gyereknapi emlékeim, olyasmi dereng, hogy Kamaraerdőre meg talán a Normafához mentünk az iskolával, az úttörőcsapattal. A szüleim nem tartották a gyereknapot, de az is lehet, hogy nem volt még akkoriban gyereknap. Valószínű, hogy a nagyszülőkhöz mentem vidékre, és ott bandáztunk – ott minden nap gyereknap volt. Egy falu gyerekeknek van berendezve, olyan gyerekeknek, illetve olyan szülők gyerekeinek, akik reggel kiteszik a gyereket az utcára mezítláb, és azt mondják neki, hogy délre jöjjön haza ebédelni, és reggeltől délig, majd délután is a gyerekeké a falu összes veszélyes és veszélytelen dolga, lovak tehenek, birkák csirkék, homokbányák, dögkút, bemászható elhagyott épületek, hátsó kertek, őrizetlen dinnyeföldek, kinevethető-kibabrálható gyerekek, felnőttek, egyszóval egy hatalmas játszótér.
Idén szeretnénk bemenni Szentendréről Budapestre sétahajóval, ezt kérte a fiunk, Roli, még nem jártunk így a városban, aztán bent kutyázunk egy ismerősömnél, ahol új kiskutya van, eddig nyuluk volt, most kutya, aztán eszünk valamit, és hazahévezünk. Budapest lesz most a játszóterünk. Karantén alatt nem sokat jártunk Pesten, előtte is csak egy helyre, Roli kedvencére, a Vajdahunyadvárába, kizárólag oda szeret menni, a Mezőgazdasági Múzeumba, már kívülről ismerjük az egész kiállítást. Kicsi kora óta az az apás program, hogy reggel beöltözünk katonáknak, fegyverekkel, kard, szabja, dárda és kinézünk egy várat Magyarországon, és megtámadjuk. Nógrád, Eger, Székesfehérvár, Komárom, Csókakő… számtalan helyen komoly csatákat vívtunk már.
Fazekas Gergely zenetörténész
Gyerekkori emlékem nincs a gyereknapról, de nem azért, mert nem ünnepeltük. A mi családunk mindig mindent ünnepel, mert ünnepelni jó, és mert a család az ünnepektől család. Azért nincs, mert az én agyam úgy van huzalozva, hogy Bach gyerekkorára jobban emlékszem, mint a sajátomra. Amikor említettem a lányaimnak (13 és 11) a Papageno felkérését, egyből rávágták, hogy „Mi még a tavalyi gyereknapi ajándékot se kaptuk meg!” Ez így igaz, nincs mit szépíteni rajta. Tavaly virtuális mozijegyet kaptak, mármint a mozi akkor még valóságos volt, csak a jegy volt ígéret: az Aladdint néztük volna meg (Will Smith-szel a Dzsinn szerepében), úgyhogy ezt most pótoljuk egy otthoni, családi mozi keretében (ezúton is köszönik a gyerekek a Papagenónak). Mióta van egy öntudatos és két nővér által körülrajongott fiunk is (5), a gyereknap súlya jelentősen megnőtt az életünkben. Azóta minden nap gyereknap. Én legalábbis néha így érzem.
Itt elérhető eseménynaptárunkban még több programot találhatnak minden korosztálynak
májusra és júniusra is!
