Ennio Morricone Oscar-, Grammy- és Golden Globe-díjas olasz zeneszerző, az egyetemes filmzene egyik legismertebb és legnagyobb hatású alakja 1928. november 10-én született és 2020. július 6-án hunyt el Rómában.
Hatévesen kezdett el zenét komponálni. Édesapjától – aki trombitán játszott, és főként éjszakai bárokban lépett fel hangszerével – tanult meg kottát írni. Megesett olykor, hogy a kis Morricone fiatal kora ellenére helyettesítette apját éjszakánként.
A római Santa Cecilia Konzervatóriumban végezte zenei tanulmányait és egyebek mellett trombitán tanult játszani. Konzervatóriumi évei során Morricone kissé kilógott a sorból, mivel trombita szakos hallgatóként zeneszerzőnek készült és ezt a szándékát nem igazán nézték jó szemmel tanárai.
A nappali tanulás és az éjszakai zenélés mellett Morriconét könnyűzenei hangszereléshez is felkérték, ezt azonban eleinte titkolta szülei előtt. Azonban mikor számos sláger került ki kezei alól, kiderült a dolog, és ekkor Morricone egy ideig híresebb hangszerelő volt, mint zeneszerző. 1947-ben alkalmazzák mint színházi zeneszerző.
Végül zeneszerzői végzettséget is szerez Goffredo Petrassi irányítása alatt 1954-ben. 1958-ban munkákat kapott Olaszország legnagyobb televíziószolgálatánál, a RAI-nál, de egy nap után kilép a munkából. Filmzenei karrierje az 1961-es „Il Federale” filmmel kezdődik, de az igazi ismertséget Sergio Leonéval való munka hozza meg, aki 1964-ben kérte fel, hogy az Egy maréknyi dollárért című alkotás néhány betétdalának készítse el a hangszerelését. Tehetségére hamar felfigyeltek, mert olyan hagyományostól eltérő hangszereket alkalmazott, mint amilyen a harmonika, a harang vagy az elektromos gitár.
Sorra kapta a megbízásokat, bár pályája kezdetén elsősorban westernfilm-zeneszerzőként jegyezték meg nevét (egyik leghíresebb filmzenéjét az 1968-as Leone-rendezéshez, a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmklasszikushoz készítette), számos más műfajban is maradandót alkotott a vígjátéktól a romantikus filmeken át a horrorokig.
A magyar Koltai Lajos operatőrrel háromszor dolgozott együtt: a Maléna, Az óceánjáró zongorista legendája és a Sorstalanság című filmek felvételekor, utóbbi zenéjét a Magyar Rádió 22-es stúdiójában vették fel. Több lemezét is kiadták, köztük olyanokat is, melyek filmzenéket tartalmaznak (ezeket más előadók előadásában, ilyenek például Hugo Montenegro, John Zorn).
A meghatározó filmes karrierje mellett számtalan országban vezényelt zenekarokat nagy sikerrel. Dolgozott már spanyol, brazil, német, angol, bolgár és magyar együttesekkel, így többek között a Győri Filharmonikus Zenekarral és a Kodály Kórus Debrecennel is.
(Via Index.hu, Papageno)
