Még tart a szegedi Thealter és a nyíregyházi VIDOR Fesztivál, de kezdődik a Városmajori Színházi Szemle, és érdemes Kisvárdára is elutazni, ahol határon túli magyar színházak produkcióit láthatják az érdeklődők.
Kisvárdán 32. alkalommal rendezik meg a fesztivált, amelynek versenyprogramjában olyan újraértelmezett klasszikusok láthatók, mint az Anna Karenina vagy A nép ellensége, és olyan kortárs szerzők darabjait ismerheti meg a közönség, mint Visky András vagy Szőcs Géza. Újvidéktől Kolozsvárig, Marosvásárhelytől Komáromig, Szabadkától Kassáig, Szatmárnémetitől Zentáig jó néhány határon túli magyar színház előadása kerül a szakmai és a közönségzsűri elé, de bemutatkoznak a legfiatalabbak, a színművészeti akadémisták is, és határon inneni szórakoztató előadásokban sem lesz hiány. (augusztus 21-29. Magyar Színházak XXXII. Kisvárdai Fesztiválja)
A következő évadra tökéletes ráhangolódást jelent a Városmajori Színházi Szemle nyolc előadása. Tatabányáról egy különleges produkció érkezik, A kutya különös esete az éjszakában, amelynek főhőse egy autista fiú. Görög László Shylock szerepének megformálásáért a Színikritikusok díját és a legjobb Shakespeare-alakításért járó Gábor Miklós-díjat is megkapta. A velencei kalmár még nem járt Budapesten, a Miskolci Nemzeti Színház Mohácsi János rendezte előadását először látható a fővárosban. Győrből egy izgalmas Agatha Christie-krimi szerepel a versenyprogramban, a temesvári színházban folyó munkáról két előadás Pirandello IV. Henrikje és a Hattyúk tava újratöltve segítségével kaphatunk képet, Nagyváradot pedig a társulat művészeti vezetőjének, Novák Eszternek két rendezése (A mizantróp, Naftalin) kapcsán ismerhetjük meg, míg a Szabadkai Népszínház egy Sebestyén Aba rendezte Lila ákáccal érkezik. (augusztus 24.-szeptember 11. Városmajori Színházi Szemle)
A fesztiválokon túl két látszólag nagyon különböző premiert ajánlunk, hiszen egy kortárs magyar dráma ősbemutatójáról és kortárs francia darab magyarországi bemutatójáról van szó, ráadásul az egyik kifejezetten ifjúsági előadás. Közös bennük az, hogy mindkét történet eseményeit meghatározza a történelem.
A László király visszatér! műfaját tekintve ifjúsági használatra szánt történelmi vígjáték, amelynek írója Szálinger Balázs. A kunok elleni csata után pár héttel a királyi udvar küldöttei jelennek meg a csata helyszínéhez közel, a Tordai-hasadék mellett, egy Tordatúr nevű faluban. A krónikás és a kapitány feladata feljegyezni még azon melegében, hogyan történt a csata – hogy aztán ezek alapján írják meg a krónikát. A falu lakosai jámbor, mulatságos emberek titkos szerelmekkel, évtizedes törlesztenivalókkal, némi becsvággyal. Egyből meglátják a lehetőséget, hogy a falu bekerüljön a krónikákba, és örök időkre halhatatlan legyen. Pont ebből adódik a kavarodás, az udvari küldöttek bosszúságára ugyanis a lakosok közül ki így, ki úgy emlékszik a történtekre. Ráadásul megjelenik egy igazi kun vitéz is, akit az egyik falusi lány rejtegetett a csata után, hogy megmentse az életét. A nap végén mindenki elnyeri jutalmát, büntetését és az áhított szerelmet. (bemutató: augusztus 20. Pécsi Nemzeti Színház)
A Hamis hang egy feszült, óramű pontosságú kamaradarab, amelynek krimibe illő fordulatai három éve töretlen sikerrel kápráztatják el a párizsi közönséget és kritikusokat. A dráma szereplői H. P. Miller, a Genfi Szimfonikusok maximalista karmestere, aki az egy esti koncert után fáradtan, zenekara gyenge játéka miatt bosszankodva ér öltözőjébe, valamint egy különös belga úr, Leon Dinkel. A titokzatos rajongó azonban kitartó precizitással, lépésről lépésre fosztja meg a világhír küszöbén álló Millert nagyratörő álmaitól, szétszedve és elemeire bontva a karmester egóját és önbecsülését. Didier Caron drámáját Ujj Mészáros Károly állítja színpadra Szentendrén Vasvári Csabával és Nagy Dániel Viktorral. (bemutató: augusztus 22. Szentendrei Teátrum)