Nagyjából mindegy is, hogy hány évszázadot ugrunk vissza az időben, mert lassan már a 20. század első évtizedei is felfoghatatlan, sajátélmény-mentes távolba kerülnek. Marad a filmszalag, a hangfelvétel, a memoár, a krónika, a történelemkönyv vagy a tényekkel és a fikcióval játszó színház, a szubjektíven láttatott, de gondolkodásra késztető, a mából vizsgálódó, de az akkori kontextust sem elfelejtő előadásaival.
Kezdjük mindjárt a Bánk bánnal, három nemzeti drámánk egyikével. (Tényleg, nem kellene növelni a számukat?) 1213-ban járunk, II. Endre – vagy András, ahogy tetszik – udvarában, aki épp távol van, és felesége, Gertrudis uralkodik, akinek idegenségét és női mivoltát a magyar urak nem viselik jól. A helyzet finoman szólva is konfliktusos, amikor betoppan Bánk, neki pedig hideg fejjel kellene dönteni férjként és államférfiként. Hát persze, hogy nem megy, hiszen a sokat emlegetett tündéri láncok mindenhová erősen kötik. A Katona-klasszikuson a húszas éveinek első felében járó Tarnóczi Jakab gondolkodott. (augusztus 27. Katona József Színház, Kamra)
Vajon a középkorú ultizók még tudják, ki volt Fedák Sári? Kinek jelenti még ma Mezei Mária neve a sanzonok ihletett tolmácsolását vagy olyan emblematikus alakításokat, mint Shaw Warrennéja vagy az Édes Anna filmváltozatának Vizynéje? A Nemzeti Színház művészei, Szűcs Nelli és Tóth Auguszta két különleges színésznő életét idézik meg, de sorsukon keresztül a 20. századi magyar történelem is megelevenedik. (augusztus 27. Fedák Sári, augusztus 28. Hoztam valamit a hegyekből Kultkikötő)
Szerelem Trianon idején és árnyékában. Rendkívüli időkről és rendkívüli érzelmekről szól a Feketeszárú cseresznye. A Hunyady Sándor darabjából készült, Szőcs Artur rendezte előadás csupa sistergő és csupa elfojtott szenvedély, kimulatott öröm és bánat. (szeptember 2. Miskolci Nemzeti Színház)
A Valahol Európában története fikció, de a II. világháború idején az utakat járó, elvadult árva gyerekek és az ordas eszmék elaljasította emberek egyaránt a mindennapok nagyon is valódi szereplői voltak, épp úgy, mint azok, akik az eseményekbe és a politikusokba belefáradtak, a túlélés érdekében pedig apátiával és a világ teljes kizárásával védekeztek. Szeretet- és szabadságvágy, áldozathozatal – súlyos fogalmak, amit az 1947-es ikonikus film alapján készült, 1995 óta jelentős sikerszériát maga mögött tudó Dés László-muzsikájú musical is körbejár. Hogy ne felejtsük el, hogy nem szabad félni, és hogy a zene az kell, Szabó Máté rendezi a darabot a Jáazsi Mari Színházban Mikola Gergővel, Szakács Hajnalkával, Kardos Róberttel, Figeczky Bencével, Dévai Balázzsal a főbb szerepekben. (augusztus 29. Jászai Mari Színház, Tatabánya)
És az megvan, hogy 1974-ben Gina Lollobrigida Kubába megy, hogy Fidel Castróval interjút készítsen? Nem, ez nem vicc, hanem Pozsgai Zsolt darabjának valóban megtörtént alaphelyzete. Minden további azonban fikció, de érdekes játék a múlttal. Így volt? Nem így volt? Döntsék el önök! (augusztus 27. Spirit Színház)
