Ha Sepsiszentgyörgy, akkor Magyar Kulturális Intézet, amelynek tevékenysége olyannyira szerteágazó, hogy még színesebbé és dinamikusabbá teszi a már kulturális központnak számító megyeszékhelyet Erdély-szerte.
Szeptember 24-26 között, a nagy zeneszerző halálának napja alkalmából In memoriam Bartók Béla villámcsődületeket tartottak Kínától New York-ig, amelynek egyik helyszíne Sepsiszentgyörgy volt. Szebeni Zsuzsanna, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője fontosnak tartotta bekapcsolódni a mozgalomba szeptember 24-én, hiszen többek között egy film készül a megemlékezéssorozatról, amelyben vágóképként működhet az ezen a héten szervezett villámcsődület mindegyike, illetve azért is fontos, mert első sorban nagy zeneszerzőnknek köszönhetjük népdalaink fennmaradását. Sőt, az erdélyi román népdalok is így maradtak meg az utókor számára, hiszen a gyűjtések során az ő népdalaikat sorra kottázták Kodállyal. Ráeszméltek, hogy nyugati mestereiket Európa régi nagy zenéjének szigorú és monumentális világában kell keresniük; magyar földön pedig megtalálták a hagyománynak ugyanezt a teljességét a régi népzenében, mint valami elsüllyedt világrészt vagy ismeretlen természeti tüneményt, felfedezték a népi muzsika legrégibb, legtisztább forrásai bennük egy addig nem is gyanított, ősi — eurázsiai zenei örökséget — s felismerték a nép költészetében a magyar zenei fejlődés egyetlen szerves alapját, majd sokrétű és általános magyar zenei nyelvet teremtettek a népzenéből.
Egyik állomáshelye volt Bartóknak Sepsiszentgyörgy, ahol 1927 februárjában és márciusában a városban tartózkodott, az akkor, a helyi közéletet meghatározó Keresztes testvérek vendégeként. A Mikó utcában lévő, Kós Károly által (nem sokkal korábban) tervezett emeletes házukban szállt meg. Ennek az eseménynek állítottak emléket 1995-ben, Bartók halálának 50. évfordulóján elhelyezett emléktáblával, melyen a mesterről készült féldombormű is látható. Abban az időszakban Bartók koncertet adott a Székely Nemzeti Múzeum ma róla elnevezett dísztermében.
Bartók Béla sepsiszentgyörgyi tartózkodása alatt a Keresztes Házban szinte ideális körülmények között lakhatott, és városunk híres kórházi főorvosa, dr. Fogolyán Kristóf gondos kezelésének köszönhetően meggyógyult. Egészségi állapotának javulása után feljárt a közelben lévő főorvosi lakásba gyakorolni.
Február 28-án Keresztes Károlyék áthozzák Bartókot Sepsiszentgyörgyre, hogy itt heverje ki betegségét. Így kerül sor mégis Sepsiszentgyörgyön Bartók-vendégjátékra, mindenek előtt a Székely nemzeti Múzeumbeli nyilvános fellépésre, ahol a magyar zeneszerző legnagyobb sikerét saját kompozícióival aratta.
Egy kék kapu a hatalmas Székely Mikó Kollégium és Keresztes Ház között, rajta egy kotta, amelyet virágokkal díszítettek. Közelebb lépve a Ségerc Tió előadása hallatszott, Bartókot öltöztették jazzruhába. A Ségerc Trió Bartók-jazz improvizációkat adott elő, speciálisan készülve erre az eseményre, hiszen bővíthették a repertroárjukon lévő Bartók-műveket.
A kis udvar teltháza külön élmény volt számukra, hiszen Bartók zeneműveit népzenei hangszerekre hangolták át, például pásztorfurulyára. Kihasználták az improvizációs lehetőségeket, ami segített Bartókot elvinni a jazz stílusának irányába a pásztorfurulya, koboz és nagybőgő hármasával.
Ségerc Ferenc, a trió alapítója a mai modern világzenének előszobáját látja Bartók műveiben, amelyek, amikor keletkeztek, még a mai modern zene világa nem létezett. Ségercz az erdélyi népzenei élet egyik kiemelkedő alakja.
Az alkalomra egy különleges Viráginstalláció született Szabó Anna Réka tervei alapján, a Pure Deko közreműködésével.
