A korábban több színházat is vezető Verebes István a 24-hu-nak adott interjújában azt közölte, hogy ami most történik a Színművészetivel nem előzmény nélküli.
Verebes István szerint a színházi világban lévő megosztottság adott, a jelen helyzetben az újdonság az, hogy ennyire átpolitizálódott. „Kussolt az egész szakma, és nem volt hajlandó semmifajta reformot még csak megvitatni sem, ami egy más értékrendet, másfajta szerkezetet, másfajta ellenőrizhetőséget, másfajta szabadságot jelentett volna, nem történt semmi. Így ami most zajlik, bizonyos értelemben áldás, mert bármilyen aljas is a támadás, végre itt egy nemzedék, amelyik egyöntetűen azt mondja: »Nem! Elég!«. Elbarikádozták magukat az egyetemen, és ragaszkodnak hozzá, hogy a saját sorsukról ők akarnak dönteni. Ezt a színházi szakma hetven éve nem tette meg” – fogalmazott.
A rendező hozzátette, hogy a diákság a csatát el fogja veszteni, de a helyzetben ott rejlik egy másfajta jövőkezelés reménye. Mint mondta: „velük már nem lehet majd megcsinálni mindazt, amit velünk lehetett számtalanszor, mert nemet fognak mondani sok mindenre.”
Vidnyánszky Attilával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ha a Nemzeti Színház vezetője csak azokat a darabokat értő módon elolvasta volna, amelyekből a pályája során előadást rendezett, elég jó fogalma lehetne arról, ki mindenki bukott bele ilyesmibe a drámairodalomban.” Mint mondta, a dolog attól igazán érdekes, hogy „én ugyan semmiben nem értek egyet Vidnyánszky Attilával, de az ő fiának az én fiam tervezi a díszletet, és már elég régóta együtt dolgoznak. Ebben látom a reményt. Bár mi távol állunk egymástól mind szakmai, mind morális téren, de a gyerekeink tudnak együtt dolgozni.”
(Via 24.hu)