Egymillió-kétszázezer diák és százhúszezer pedagógus kezdte meg ma a tanévet az általános és középiskolákban. Ennek alkalmából választottunk néhány olyan – vállaljuk: nem feltétlenül derűs – színdarabot, ami így vagy úgy köthető az iskolához.
Egy hivatástudattal teli tanítónő élete sosem volt könnyű, a 20. század elején vidéken, egy alföldi faluban különösen nem. Nem a szerény iskolai vagy lakhatási körülmények jelentették a legfőbb gondot, hanem a falu férfijai, akik közül mindenki igényt formált a fiatal, független nőre. Ahogy Bródy Sándor fia írta apja darabjához jegyzetként: „Úgy szólt a zene, hogy Pestről jött egy gyönyörű, fiatal tanítónő. A falu egész úgynevezett »intelligenciája« rárohant, meg akarta kapni. Szabad prédának nézték, akit senki se véd meg. Jegyző, bíró, orvos, minden nadrágos a saját ágyába szerette volna fektetni, de főleg a parasztnábob. A kis tanítónő erős volt, jól állt a lábán. Belerúgott a tolakodókba, de a végén a sok harc felemésztette. Vette a sátorfáját, és eltűnt az élet nagyon bonyolult forgatagában.”
Bródy megtörtént események alapján írta A tanítónőt: egy Pesten végzett tanítónőt vidéken meghurcoltak, és öngyilkos lett. Először novellát írt belőle, majd 1907-1908-ban színdarabot. Ennek a vége már pozitívabb – a tanítónő, Flóra esküvője előtt elhagyja a falut -, a vígszínházi igazgatónak, Faludi Gábornak azonban ez nem volt elég, az ősbemutató lakodalommal ért véget.
A darabot itt olvashatják el.
Gyerekirodalomnak könyvelik el a Légy jó mindhalálig-ot, pedig Móricz Zsigmondtól mi sem állt távolabb, mint ez a korosztályi besorolás. Ő maga társadalmi regénynek szánta 1920-ban Nyilas Misi saját életéből vett epizódokkal is dúsított történetét, a megkínzott jóság egyfajta metaforájának. (És egyfajta tiltakozó védőbeszédnek is azokkal a vádakkal és meghurcolással szemben, amelyeket a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt illették.) De hát elvárható-e egy sok ok miatt önbizalomhiányos és frusztrációkkal kínlódó, az új, nem sajátjának érzett közegben minden körülmények között mindenkinek megfelelni akaró másodikostól, hogy az asztalra csapjon, és a hatalommal rendelkező tanárokat meg más felnőttekkel felvegye a harcot? Ugye, nem.
Móricz maga készített a regényből színpadi adaptációt, amit a Nemzeti Színház 1929-ben mutatott be, ez számított sokáig etalonnak, majd 1991-ben jött Kocsák Tibor és Miklós Tibor musicalje, és azóta gyakorlatilag nincs évad, hogy ne tűzné műsorra egy színház gyerek- vagy családi előadásként. (Érdekes, hogy Szabó Ferenc 1976-os operája a feledés homályába merült.) A siker garantált, hozzájárul ehhez a jó cím, azaz az ismert sztori, a jó zene, a szerencsés adaptáció és persze a sok gyerekszereplő.
A regényt itt olvashatják el.
Móricczal szemben Szabó Magda eleve ifjúsági regényt tervezett, az Abigélt – ami Móriczhoz hasonlóan szintén önéletrajzi elemekkel tűzdelt -azonban felnőttek is olvassák, aminek nagy szerepe lehet az 1978-as televíziósorozatnak is. A II. világháború alatt, a Matula püspökről elnevezett leánynevelő intézet falai között játszódó történetet és Abigél szobrának rejtélyét gyaníthatóan nem kell elmesélni, annyiszor ismételték a Szerencsi Éva főszereplésével készült, a további szerepekben pedig olyan művészeket felvonultató sorozatot, mint Ruttkai Éva, Básti Lajos, Garas Dezső, Balázsovits Lajos vagy Piros Ildikó.
Szabó Magda sokáig nem adott engedélyt, Születésnap című regényének 2004-es adaptációja azonban meggyőzte őt arról, hogy Somogyi Szilárd értő kézzel fog az Abigélhez nyúlni. Az eredménnyel, amelyben Miklós Tibor és Kocsák Tibor is tevékeny részt vállalt, 2008-ban találkozhatott az Operettszínház közönsége, és találkozhat azóta is, meg-megújuló szereposztásban. A zene és a darab üzembiztos – ebbe a reformer invenciózusság hiányát is értsük bele -, de a lányok szolidaritása, Szabó Magda pedagógiai szempontokat sem figyelmen kívül hagyó, barátságot, összetartást és háborúellenességet együtt hirdető üzenete megpendíti a szívhangokat.
A regényt itt olvashatják el.
A Rocksuli egy 2003-as film alapján készült, 2016-ban bemutatott Webber-musical, amelynek főhőse, Dewey Finn, a munkanélküli és tartozásokkal teli rockzenész, aki a barátja neve alatt helyettesítő tanári állást vállal egy elit magániskolában. Dewey pedig rockbandát szervez a kisdiákokból.
Összetartás, csapatmunka, együttműködés a kulcsszavak a gyerekek világában, a felnőttekében a magukkal való szembesülés és önmagukra való rátalálás. Ebben a darabban is sok gyerekre van szükség, a zene is kellemesen slágeres, van szerelem, ráadásul happy end a vége – a közönségsiker tehát sokszorosan garantált.
