Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo A kortárs magyar művészvilág egyik legsokoldalúbb egyénisége - Alföldi Róbertet köszöntjük

A kortárs magyar művészvilág egyik legsokoldalúbb egyénisége – Alföldi Róbertet köszöntjük

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A színészként, próza- és zenésszínház-rendezőként, televíziós műsorok vezetőjeként, színházigazgatóként, sőt festőként is ismert Jászai Mari-díjas művész 1967. november 22-én született Kalocsán.

Édesanyja nevelte Dunapatajon két testvérével együtt, apját csak közel a harminchoz ismerte meg. Gimnáziumba Szentesre, az akkor még egyedülállónak számító drámaszakra járt. Színházban először tizennégy évesen volt Kecskeméten, később, középiskolás évei alatt rendszeresen látogatta a vidéki előadásokat.

- hirdetés -

Az érettségi után azonnal felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol 1991-ben végzett, s még főiskolásként játszotta el Veszprémben Raszkolnyikovot Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésében. 1992-ben a Vígszínház szerződtette. 2000-ben szabadúszó lett, 2006-tól a Bárka Színház igazgatója volt. 2007-ben a Nemzeti Színház főigazgatójának nevezték ki, a posztot 2008 júliusától 2013. június végéig töltötte be.

A Nemzeti hagyományait kissé megtörve színháza számos tartalmi és formai újítással állt elő, külföldi vendégrendezőkkel is dolgoztak, s az általa vezetett társulat sikeres csapattá állt össze. A színház többnyire teltházzal működött, előadásaik nem csak a hagyományos színházlátogatókat, de a fiatalságot is vonzották. A színpadon kíméletlen őszinteséggel boncolgatja a kis és nagy közösségek problémáit, konfliktusait, és ezekről mint közéleti szereplő, fontosnak tartja a nyilvános véleményformálást is. Igazgatói évei során a politika kereszttüzébe került, számos nemtelen támadás érte őt magát, s általa az egész társulatot és produkcióikat, többnyire nem művészi alapon.

Ide kapcsolódik:
Alföldi Róbert hangján elevenedik meg A kis herceg története

1995 óta rendez, először a Trisztán és Izoldát vitte színre. Rendezőként már minden műfajban kipróbálta magát: a musicaltől az operetten, az operán és bábjátékon át az ír táncshowig és a videoklipig. A nyitrai Andre Bagar Színházban, a New York Theatre Workshopban is rendezett, a portlandi Városi Színháztól, a prágai Divadlo Na zábradlí színháztól is kapott már rendezői felkérést. A Magyar Televízió A Nagy Könyv című műsorában ő rendezte meg a Micimackót, különös és újszerű értelmezésben, nagy sikerrel. 2009-ben az ő rendezésében mutatták be a New York-i Dicapo Operaházban az Emmeline című operát. 2010-ben Norvégiában állította színpadra Knut Vaage Veslefrikk című operáját. 2015-ben a Budapest Bábszínházban bábszínészekkel rendezte meg a Kabaré című világhírű musicalt. Első játékfilmjét 2007-ben forgatta Bartis Attila Nyugalom című regényéből.

Az általa igazgatott Nemzeti Színházban emlékezetes rendezései voltak: Kacsóh Pongrác: János vitéz, Sperr: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, Schiller: Ármány és szerelem, Závada: Magyar ünnep, Madách: Az ember tragédiája, végül Klaus Mann: Mephisto című darabjai.

Ide kapcsolódik:
Alföldi Róbert: „Ha úgy élnénk, ahogy azt a tízparancsolat kéri, akkor nem gyűlölködnénk”

A Nemzeti után Bécstől Szöulig rendezett külföldön és különböző hazai színpadokon is. Több darabban játszott is. Az Arénában színpadra vitt szuperprodukciói az István, a király, a Játékkészítő, a Passio XXI. és a Hegedűs a háztetőn voltak.

Budapesti rendezései körül kiemelkedett a Radnóti színpadán Mouawad Futótűz című drámája, Shakespeare Lear királya, a Vígszínházban a Julius cézár, a Rózsavölgyi Szalonban Mark St. Germain Az utolsó óra című darabja, ebben Jordán Tamással játszott együtt, az Átriumban pedig az Őrült nők ketrece, majd Marlowe II. Edwardja és R. W. Fassbinder A félelem megeszi a lelket című filmjének színpadi adaptációja.

Alföldi Róbert, a kortárs magyar művészvilág egyik legsokoldalúbb egyénisége 1995-ban Jászai Mari-díjat kapott, emellett számos rendezői és kritikusi díj tulajdonosa: Latinovits Zoltán-díj (1993), Hegedűs Gyula-díj (1996), a főváros által adományozott legjobb rendezés díja és a színikritikusok díja (1998), Ajtay Andor-díj (1999), Ruttkai Éva-emlékgyűrű (1999), Déri János-díj (2001), Janikovszky Éva-díj (2007). 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

Ide kapcsolódik:
Hasnyálmirigynapló - Alföldi Róbert készített hangoskönyvet Esterházy Péter utolsó művéből

2015-ben az Armel Operafesztivál Arte-közönségdíját nyerte el az általa rendezett Varázsfuvola, amelyet a Szegedi Nemzeti Színház társulata adott elő. 2016-ban pedig a legjobb előadás díját kapta Eötvös Péter Senza sangue című egyfelvonásos operájának rendezésével, az avignoni Opéra Grand előadásában. 2017-ben ismét az Armel Operafesztivál közönségdíját nyerte el. Hobbijában, a festészetben is sikeres. Több önálló kiállítása volt, képei a legendás párizsi művészkávéházban, a Les Deux Magotsban is láthatók voltak.

Ide kapcsolódik:
Díszpolgári címet kapott Alföldi Róbert

2016 januárjában a Mai Manó Házban A múlt szabadsága címmel neoavantgárd fotógyűjteményéből nyílt kiállítás. Csáki Judit Alföldi színháza – Öt nemzeti év című kötetében dokumentálta az Alföldi vezette színház működését, s megrajzolta Alföldi színházvezetői portréját. Az egyes fejezeteket a művész hozzászólásai egészítették ki.

(Via MTI)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X