A Palotanegyed helyreállításánál azért a hauszmanni korszakhoz nyúlnak vissza, mert a kiegyezés utáni évtizedek Magyarország történetének egyik legvirágzóbb időszakát jelentették minden értelemben. „Hauszmann Alajos Palotanegyedterve egy koherens építészeti rendszert teremtett, nem beszélve arról, hogy ez volt az utolsó, még ép állapot 1944 előtt”.
Az első lépés a zöldterületek rendbetétele volt, a második feladatcsoport az ideológiai okokból lebontott épületek visszaépítése. Közülük első ütemben az egykori Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Főőrség korhűen helyreállított épületei készültek el. A néhai testőrségi laktanyában egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet. 2021-ben a Lovarda előterében lévő Csikós udvar átadásával, a Hauszmann-rámpa befejezésével elkészültnek lehet tekinteni ezt a mini városközpontot, amelynek egyik méltán népszerű látványossága a már felújított Mátyás kútja. A következő nagy lépés a főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Vöröskereszt-székház néhány hónap múlva induló újjáépítése lesz.
Az épületek korhűségét az szavatolja, hogy csaknem félszáz szakember dolgozik a szükséges dokumentumok felkutatásán. Nemcsak a Hauszmann-iroda teljes iratanyaga áll rendelkezésre, hanem a korabeli szállítólevelek, anyagminták és fényképek sokasága is. Az elpusztított épületek visszaépítése után jön a harmadik feladat, a Királyi Palota helyreállítása, ami a legnagyobb projekt lesz, hiszen több mint százezer négyzetméternyi történelmi térről van szó.
A külső megjelenést illetően biztosan az 1905-ös állapotokat állítják helyre. Az épületbelső bonyolultabb kérdés, hiszen függ a majdani funkcióktól is.
(Via MTI)
