A festmény különlegessége, hogy 1920-tól ugyanannak a családnak a magángyűjteményében volt, illetve hogy a Montmartre-nak azt a korszakát örökíti meg, amikor a falusias vidék átalakult szórakozónegyeddé.
A Montmartre-i utcai jelenetet 1887-ben festette Vincent van Gogh, amikor fivérével, Theóval két évet Párizsban töltött, ahol a rue Lepic egyik lakásán osztoztak. A most a nagyközönségnek bemutatott alkotás egy ritkaságnak számító festménysorozat része. A széria a Renoir festményéről is ismert – Bál a Moulin de la Galette-ben – Moulin de la Galette-t ábrázolja, mely a dombtetőről tekint a fővárosra. Van Gogh 1886-tól 1888 februárjáig maradt a francia fővárosban, majd továbbutazott Arles-be.
Az alkotást 1920-ban vásárolta meg egy francia gyűjtő és a kép azóta is ugyanannak a családnak a tulajdonában volt.
Ez idő alatt csak a család és barátaik láthatták a festményt, létezését azonban több katalógusban is feltüntették, illetve fekete-fehér reprodukciók ismertek voltak egyes részleteiről.
A képet a szakértők is most először láthatták teljes valójában, magyarázta a BBC-nek Martin Bailey, Van Gogh szakértő. „Azért izgalmas a helyzet, mert ez a kép gyakorlatilag azóta rejtve volt a közönség elől, hogy lekerült a festőállványról.”
A művet a Sotheby’s kíválja megvételre és mivel az ilyen kaliberű műalkotás meglehetősen ritkán bukkan fel, a várható leütési árat 5 és 8 millió euró közé becsülik. Addig azonban a közönség is élvezheti egy kicsit a most újrafelfedezett Van Goghot: az árverés előtt Londonban, Amszterdamban és Párizsban állítják ki.
„Alig marad alkotás magánkézben Van Gogh Montmartre-i korszakából – a legtöbb mű rangos múzeumok gyűjteményének része” – árulta el a festmény kivételes jelentőségének okát Aurélie Vandevoorde, az aukciósház impresszionistákkal és modern művészetekkel foglalkozó francia részlegének vezetője.
A képen látható Moulin Dubray vagy más néven Moulin à Poivre, a Montmartre egyik szélmalma volt, melyet 1911-ben bontottak le, mellette a Moulin de la Galette bejárata látható lampionokkal, a fakerítésen túl körhintával.
A Montmartre a kép készítésének idején alakult át vidékies kis faluból felkapott szórakozónegyeddé,
ahová a párizsiak szívesen jártak ki egy kávéra, művészek, értelmiésgiek és írók egy generációja pedig a bohém hangulata miatt látogatta szívesen a környéket.
(via BBC, The Guardian)