Négyből hárman hallgatják újra a kedvenc darabjaikat, a zene az érzelmeinkbe való belefeledkezésben is segít. A zenehallgatók nem kevesebb mint 82 százalékát nyugtatja meg a komolyzene, több mint kétharmadukat inspirálja, és közel ilyen arányban vannak azok, akiket jókedvre derítenek a klasszikus dallamok – derült ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Ezek a pozitív hatások különösen nagy jelentőséggel bírnak a mentális-érzelmi egyensúlyunk fenntartásában a járvány alatt; a kamarazenekar ingyenesen elérhetővé tett koncertfelvételeivel és ingyenes közvetítéseivel kíván segíteni a közönségnek.
Megnyugtat, inspirál, energiával tölt fel és jobb kedvre derít – ezek a fő motivációi a klasszikus zene hallgatásának az IPSOS reprezentatív kutatása szerint, amely a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült.
A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja őket, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok. A műfaj a hangulatunkra és az energiaszintünkre is jótékony hatást gyakorol: a megkérdezettek mintegy kétharmada vallja, hogy jobb kedvre derítik őket a művek, és hasonló arányban vannak azok is, akiket energiával tölt fel, és akiket az érzelmeikbe való belefeledkezésben segít a zene.
„A jelenlegi helyzetben különösen fontossá vált, hogy megőrizzük a belső egyensúlyunkat, és hogy megteremtsük magunknak azokat a feltételeket, amelyek mellett képesek lehetünk befelé figyelni. Ebben saját tapasztalatom szerint is a komolyzene remek társ lehet. Ezekben az embert próbáló időkben a zenekarral elkötelezettek vagyunk abban, hogy a minőségi zene világát azok számára is megnyissuk, akik eddig nem fértek hozzá, és most szükségük lehet rá. Jelenleg ingyenesen elérhető, online koncertjeinken, valamint a korábbi, szabadon elérhető felvételeinken keresztül tudjuk népszerűsíteni a komolyzenét, de reméljük, nemsokára, a járvány enyhülésével ismét lesz lehetőségünk a közönségünkkel személyesen találkozni” – mondta el Várdai István, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti igazgatója.
A kutatásból kiderült továbbá, hogy a zenehallgatók több mint harmada nem meglepő módon saját zenei tanulmányai alatt került közel ehhez a világhoz, ugyanakkor örömteli, hogy a második legnagyobb válaszadói csoport, a megkérdezettek negyede maga fedezte fel saját maga számára a klasszikus zenét.
„Nagy öröm látni ezt a külső motivációktól mentes, belső érdeklődést.
Ennek az igénynek a kielégítésére a legkülönbözőbb módokon igyekszünk reagálni, a jelenleg ingyenes koncertjeinken túl például a Lisztory nevű, ismeretterjesztő célú podcast-csatornánkkal vagy éppen a zenekari tagokkal, partnereinkkel rendszeresen készített interjúvideóinkkal” – tette hozzá Várdai István.
Az eredmények rámutattak arra is, hogy az élvezeti faktor mellett sokan társadalmi helyzetükből fakadóan tekintenek elkötelezettséggel erre a műfajra, és a klasszikus művek ismeretét és szeretetét a kulturáltság szimbólumaként használják.
A kutatást a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítványának megbízásából az Ipsos Zrt. készítette a 18–65+ éves lakosság körében. A minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.
