Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Hogyan lehet egy szobor tájkép? – Műfaji határokat lép át a Műcsarnok...

Hogyan lehet egy szobor tájkép? – Műfaji határokat lép át a Műcsarnok új kiállítása

A Műcsarnokban rendeznek kiállítást Dorogi János gipszből, bronzból és viaszból készült munkáiból. A kiállított sorozatok minden egyes eleme az Ars Naturae címet viseli. A szobrok esetében fontos szerepet kapnak a véletlenszerűen létrejövő részletek, amelyek nem hibák, hanem a természet inspirálta kompozíció elemei.

- hirdetés -

Az Ars Naturae kifejezés Seneca ismert gondolatából származik: Omnis ars naturae imitatio est, vagyis minden művészet a természet utánzása. Bizonyos szempontból Dorogi János kiállított munkái ennek cáfolatai, hiszen nem imitálják a természetet, hanem a formálás során létrejövő mintázat emlékeztethet minket az ismert organikus formákra. Ugyanakkor

- hirdetés -

az alkotás során a művész teret hagy bizonyos látszólagos véletlennek is, amellyel olyan természetes alakzatokat enged létrejönni,

amelyeknek párhuzamait megtaláljuk a természetben előforduló látványként. Egy darabig a művész végzi a teremtés aktusát, elindítja a formát az útján, de ez nem a művészi akarat rákényszerítése az anyagra, sokkal inkább a természet segítése alkotótársként, hiszen az élet erői végzik a saját időtlen tevékenységüket.

Dorogi János: Ars Naturae - forrás: Műcsarnok
Dorogi János: Ars Naturae – forrás: Műcsarnok

Fontos szempont a végeredmény felől nézve a szobrok anyaga is, vagyis azok saját természete.

A gipsz tondók esetében a felület rajzosabb, grafikusabb, míg a bronz szobrok nagyon erős festői hatásról tanúskodnak.

Előbbi munkákon a vonalak hozzák létre a tájképre utaló látványt, a bronz szobrokon viszont maguk a formák jelenítik meg az organikus, növényi alakzatokat. A gipsz szobrokon belül külön csoportot képeznek a nagyobb méretű körplasztikák, gömbök, kúpok, féltojások, amelyek mintázatukkal és formájukkal a galaktikus teremtésre utalnak. A viasz, mint anyag, könnyen formálható és alakítható, ugyanakkor a meleg hatására felolvad, vagyis eltűnik, és átadja a helyét egy sokkal időtállóbb szubsztanciának. Egyfajta alkímiai aktus jön létre, aminek során a kiinduló anyag átalakul valami másba, véglegesbe. A műalkotás nemcsak a létrejött forma tökéletességét hordozza magán, hanem utal az átalakulás folyamataira is, akár úgy is, hogy magán viseli az átalakulás, átformálódás következtében kialakult sebeket.

Dorogi János: Ars Naturae - forrás: Műcsarnok
Dorogi János: Ars Naturae – forrás: Műcsarnok

Figyelemre méltó mozzanat a formák kialakulása esetében a hiba jelenléte. Azok a finom elemek, amelyek egy hagyományos relief esetében a hibát képeznék, és a művész a munka pereméről letördelné ezeket a formákat, a tájképeken a szobor fontos részei lesznek, egy növényi ornamentika alkotó elemeivé válnak a kompozíció egészében. Tehát ezeket az elemeket nem hibaként kezeljük, hanem a látvány eszközeként, a szép elemeként.

Ide kapcsolódik:
A 20. század nagy ikonjaival nyílik a Budapest FotóFesztivál

Műfajukat tekintve tájkép-szobroknak nevezhetjük Dorogi János itt kiállított munkáit, mert egyrészt szobrok, hiszen kilépnek a kétdimenziós sík ábrázolásból – még akkor is, amikor a művész szándékai szerint falra installáljuk a műveket, ahogyan a festményeket –, másrészt viszont éppen a megjelenítésük miatt mégis táj-képek, mert a látvány ábrázolása a képek műfaji sajátosságait követi. Alkotójuk hagyományos szobrászati technikákkal dolgozik, a végeredmény mégis egészen újszerű: határterületen mozog. Nem csak a fent említett műfaji határokat lépi át, de a téma bemutatása szempontjából is messzebbre merészkedik a megszokottnál.

Dorogi János - forrás: Műcsarnok
Dorogi János – forrás: Műcsarnok

Dorogi János 2004-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. 2003 óta állít ki egyéni és csoportos kiállításokon. Rendszeres részvevője a hazai és nemzetközi művésztelepeknek, szimpóziumoknak. Köztéri munkái megtalálhatók Móron, Nagykállón, Nyíregyházán és Tajvanon.

DOROGI János | Ars Naturae
(április 8. – május 16. – Műcsarnok)
virtuális séta

Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária
A kiállítás kísérő kiadványába itt tud belelapozni

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.