A könyvmolyok tudják, hogy valójában minden könyvjelző a vonat- és mozijegytől a blokkokig, ami a kezük ügyébe akad. Egyes könyvtáraknak a visszavitt könyvekben talált legfurcsább dolgok listáján olyan tételek szerepelnek, mint egy szelet parizer. Arra azonban viszonylag kevesen számítanak, hogy az előző olvasó néhány Van Gogh-skiccet felejt a kötetben.
Az értékes leletre egy, a francia parasztságról szóló könyvben bukkantak. 1883-ban a festő ajándékozta a könyvet egy barátjának. A kis ujjgyakorlatokat most először láthatja a közönség is az amszterdami Van Gogh Múzeum Here to Stay című kiállításán. A tárlaton több olyan műalkotást és tárgyat mutatnak be, amelyek az elmúlt évtizedben kerültek a gyűjteménybe.
A három kis méretű rajz egy hosszúkás lapra készült, amely éppen akkora, mint a kötet, így sikerült megbújnia benne. A skicceken egy-egy alak látható, feltehetően a könyv inspirálta földművesek. Van Gogh a rajzok készítése idején a húszas évei végén járhatott.
„Viszonylag kevés rajz maradt fenn Van Gogh életművének korai szakaszából – annak ellenére, hogy tudjuk, hogy több száz ilyen vázlatnak kellett lennie.”
– mesélte Teio Meedendorp, a múzeum vezető kutatója. „Az ehhez hasonló kis mértűek pedig még ritkábbak, gyakorlatilag csak a levelekhez csatolt skeccseket ismertük eddig.”
Meedendorp véleménye szerint a rajzok még akkor születhettek, amikor Vincent Ettenben, a szülei falujában élt. A kutató 1881 végére teszi a készítési idejüket. Ezekből a vázlatokból következtethetünk Van Gogh skiccelési képességeire, arra, hogyan tudott gyorsan, mindössze néhány vonással felrajzolni egy témát. A Histoire d’un Paysan című francia regény egy példányában találták a művet. A könyv a francia forradalmat meséli el egy paraszt szemszögéből – számolt be róla a The Art Newspaper.
Van Gogh kollégáját, a szintén holland művészt, Anthon van Rappardot ajándékozta meg vele 1883-ban.
Miután Van Rappard 1892-ben meghalt, a könyv a feleségéhez került és generációkon keresztül a családban maradt, amíg 2019-ben el nem adták a Van Gogh Múzeumnak.
„A rajzok abból az időből származnak, amikor Vincent komolyan belefogott a munkába, hogy művész legyen.” – írja az Art Newspaper szerzője. „Egy kicsit faragatlan, ugyanakkor nagyon árulkodó művek ezek. Megmutatják, hogy az emberi alakok ábrázolása mellett a falujában élő földművesek élete foglalkoztatta.”
A könyv postán érkezett Van Rappardhoz, aki nem sokkal később személyesen látogatta meg van Goghot Nuenenben. Vincent ekkor magáról Van Rappardról is készített egy portrévázlatot, a legnagyobbat, amelyet valaha rajzolt. A barátságuk azonban nem sokkal később megromlott, amikor van Rappard kritizálta az 1885-ban készült Krumplievőket. A vélt árulás hatására Van Gogh eltépte a barátjáról készített portrét. Csak a kép felső része maradt fenn napjainkig.
(via artnews.net)
