A Magyar Művészeti Akadémia tagozatai évente két-két személy részére ítélik oda a tagozati díjakat. Az egyik díjazott minden kategóriában határon túli, vagy diaszpórában élő művész vagy művészetelméleti szakember. A Magyar Művészeti Akadémia tagozatainak éves kitüntetéseit 2021. október 18-án adták át.
A köztestület elismeri és díjazza a kiemelkedő alkotótevékenységet, valamint a művészi és a művészeteket támogató területeken elért teljesítményt; ezzel segíti azt, hogy a díjazottak alkotómunkájukkal tovább gazdagítsák a magyar művészeti életet, illetve hozzájáruljanak a magyar művészeti élet értékeinek feltárásához, megismertetéséhez.
A Magyar Művészeti Akadémia tagozatai évente két-két személy részére ítélik oda a tagozati díjakat, amely közül az egyik határon túli, vagy diaszpórában élő művész vagy művészetelméleti szakember elismerésére szolgál. A díjazottak számára a tagozati díj lehetőséget biztosít az Akadémia köztestületi tagságára.
2021-ben az alábbi tagozati díjakat adták át a Magyar Művészeti Akadémia irodaházában:
Az MMA Színházművészeti Tagozatának díjában részesült
Dobos Imre a Nagyváradi Szigligeti Színház művésze, a Szigligeti Színház Életműdíjának birtokosa, a magyar és a világirodalom nagy drámai szerepeinek emlékezetes, példamutató művészi alázattal teljes megformálásáért;
valamint
Venczel Vera Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja, a Vígszínház művésze. Venczel Vera 55 éve a magyar színház-és filmművészet kiemelkedő alkotója, ikonikus alakja. Törékeny nőisége, sugárzó lénye, meghatározó színpadi és mozihősök megformálására predesztinálták. Ragyogó alakításai, segítőkészsége, embersége teszik személyét példaértékűvé a szakmai és a magánéletben egyaránt.
Az MMA Zeneművészeti Tagozatának Szőnyi Erzsébet-díjában részesült
Fekete Győr István zeneszerző, zeneszerzés-tanár. Pedagógusként és alkotóként is jelentős életmű áll mögötte. Életét a zeneszerző-generációk kinevelésének szentelte. Odaadó munkásságával növendékei szellemi arculatának kinevelésében alkotott maradandót. A zenei forma, az összhangzás mélyén rejlő összefüggőségek rendjét tárta fel hallgatói előtt;
valamint
Budai Lívia operaénekes. Budai Lívia már néhány esztendővel a diplomája megszerzése után szívesen látott vendége lett a világ valamennyi rangos operaházának, ahol az operairodalom minden híres drámai mezzoszoprán szerepét elénekelte olyan partnerek közreműködésével, mint Joan Sutherland, Katia Ricciarelli, Mirella Freni, Placido Domingo, José Carreras, Luciano Pavarotti. Az itthonról érkező meghívásoknak örömmel tett eleget, és szívén viselte a magyar szerzők operáinak népszerűsítését akár színpadi akár lemezváltozatban is.
Az MMA Irodalmi Tagozatának Illyés Gyula-díjában részesült
György Attila József Attila-díjas erdélyi író, újságíró, szerkesztő. Sokrétű, kiterjedt életművével, újságírói, könyvszerkesztői munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt évtizedek székelyföldi irodalmának sokszínűségéhez. Az idén ötven éves alkotó a gyimesi csángók leszármazottja. Prózaművészete bőven merít természeti és szellemi anyaföldjének mitikus világából, de megragadják írói fantáziáját a letűnt korok és kultúrák is. Színes és kifejező nyelven ír, kisprózái, regényei fordulatosak és humorral teltek. Kiélezett, kritikus társadalmi, politikai helyzetekben bátran vállalja a polémiát, a kiállást az általa tisztelt értékek, legfőként a magyarság ügye mellett. Több más folyóirat után huszonnégy éve a jeles csíkszeredai irodalmi és közéleti folyóirat, a Székelyföld szerkesztője;
valamint
Oláh András Ratkó József-díjas költő, író, tanár. Munkásságának eddigi négy évtizede során számos írása és tizenöt önálló könyve jelent meg. Verseket, novellákat, drámákat, recenziókat ír. Írásait a legtöbb hazai és határon túli magyar irodalmi folyóirat és antológia publikálja. Versei, prózái egyaránt a mindennapok világában gyökereznek, saját élményünkké és felelősségünkké válnak bennük korunk mindennapi kataklizmái is. Tanári és művelődésszervezői munkássága mellett a Partium c. irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője.
Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díjában részesült
Eszik Alajos grafikusművész több évtizedes, unikális rajzi virtuozitásáért, bravúros vonalvezetésű és emblematikus tömörségű grafikai munkásságáért, „lélek-illusztrációiért”, valamint példamutató oktatói tevékenységéért;
továbbá
Rónai Péter festő, költő, multimediális művész. Rónai Péter 1993-tól a Brünni Műszaki Főiskola Képzőművészeti Karának docense, 1998-tól a multimediális műterem professzora. 1990–93 között a Nová vážnost (Új Komolyság) nevű képzőművészeti társulás, 1990-től a Szlovák Képzőművészeti Unió tagja. Sokoldalú individuális, mitologikus képzőművészeti tevékenységéért, és oktatói tevékenysége nagyrabecsüléseként.
Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának Szőts István-díjában részesült
Nagy Zoltán Olaszországban élő fotóművész – a magyar neoavantgárd fotóművészet meghatározó alakja – a fotóművészet terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként;
valamint
Erdélyi János Balázs Béla-díjas filmrendező történelmi eseményeket feldolgozó és szociográfiai dokumentumfilmek készítőjeként, több évtizedes alkotói munkássága elismeréseként.
AZ MMA Építőművészeti-díjában részesült
Kovács Kázmér sepsiszentgyörgyi építész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora, alkotó, elméleti kutató és oktatói munkássága elismeréseként;
valamint
Benczúr László Ybl Miklós-, és Europa Nostra díjas, Csonka Pál-éremmel kitüntetett építész, magas színvonalú alkotói tevékenységében megmutatkozó környezeti érzékenysége, a közösség igényeit mindig előtérbe helyező épületei és munkaetikájában tükröződő személyes értékrendjének példaértékű megnyilvánulása, valamint aktív közéleti szerepvállalása elismeréséül.
Az MMA Iparművészeti- és Tervezőművészeti-díjában részesült
Ózsvár Péter kerámiaművész, a vajdasági kerámiaművészek középgenerációjának egyik legtehetségesebb alakja. Kerámiaszobrai a mesterség és művészi ihlet jelenvalóságát a természetből veszik. Bácskában sokatmondóan csak Ózsvár Agyag Péternek hívják, akit a pusztában kisarjadó fűcsomó, a fészekből kipottyant madártojás inspirál szürreális alakká változó szárnyas lényeinek megteremtésére, hogy a létezés drámáját és örömét közvetítse; valamint
Vagyóczky Károly tervezőgrafikus. Vagyóczky Károly sokoldalú tervezőgrafikai tevékenységének alapjait a nyomdászat családi hagyományából hozta. A sokszorosított grafika művelése mellett az alkalmazott grafika területén végzett bélyeg- és bankjegytervezés révén ismerte meg egy ország a munkáit, ugyanis a forgalomban lévő bankjegyeket ő tervezte.
Az MMA Művészetelméleti Tagozatának Cs. Szabó László-díjában részesült
András Sándor József Attila-díjas költő, író, germanista, irodalomtörténész, irodalomkritikus. 56-os emigránsként Angliában kötött életre szóló barátságot idősebb mesterével, Cs. Szabó Lászlóval, és vált nyugati magyar irodalmi diaszpóra meghatározó alakjává. Amerikába költözése után, a washingtoni Howard Egyetem professzora, 1981–1996 között kiadta és szerkesztette az Arkánum című folyóiratot. Esszéit, tanulmányait inkább angol és német, verseit, prózáját és kritikáit inkább magyarul írja. Írásait a nyugati magyar irodalmi orgánumok: az Új Látóhatár, az Irodalmi Újság és a Magyar Műhely; és a hazai folyóiratok: a Kortárs, Alföld, Jelenkor, Élet és Irodalom, Literatura, Kalligram, Korunk egyaránt közölték;
valamint
Schubert Gusztáv Balázs Béla-díjas magyar filmkritikus. Schubert Gusztáv négy évtizede publikál a szaksajtóban, emellett rendkívül jelentős szerkesztői tevékenysége is. 1986 óta a Filmvilág rovatvezetője, 1998 óta főszerkesztő-helyettese, 2010 óta főszerkesztője. Múlhatatlan érdeme, hogy a mai napig nyomtatott formában is megjelenik a Filmvilág, egyetlenként a filmművészettel foglalkozó szaksajtóban.
Az MMA Népművészeti Tagozatának Erdélyi Zsuzsanna-díjában részesült
Székely Orsolya filmrendező, forgatókönyvíró és producer, Balázs Béla-díjas alkotó. Számtalan témában úttörő dokumentarista, aki mind szemléletében, mind módszereiben mindenkor friss és a mai napig kimagaslóan aktív. Nemzeti művelődésünk és az azt éltető adatközlők hiteles és ihletett, személyes hangvételű és elkötelezett krónikása. Érték- és életszemlélete, minőségigénye és munkabírása is bátran hasonlítható e díj névadójáéhoz. A magyar népművészet értékeit bemutató, népi kultúránkat dokumentáló számtalan alkotásáért, hosszú, sok évtizedes és áldozatos értékmentő és értékőrző munkájáért;
valamint
Dr. Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár, kandidátus. Dr. Barna Gábor a hazai vallási-néprajzi kutatások iskolateremtő tanáregyénisége. A magyar nép lelkiségi életének, a népi szakralitásnak, a népi szakralitás egyéni és közösségi formáinak avatott kutatója. Szülőföldhöz, hazához és közösséghez mindenkor hű tudományos szakember, generációk közötti erős kapcsot építő tanárember. Míves és nagy fontosságú publikációk szerzője. E díj névadójának méltó követőjeként, a magyar népi kultúra szellemi és közösségi értékeinek kimagasló feltárójaként, megismertetőjeként és elemzőjeként részesül az Erdélyi Zsuzsanna-díjban.
