A zeneszerző személyes tárgyai közül kölcsönöz néhányat a gyulai Erkel Ferenc Múzeum a Magyar Zene Házának.
A gyulai közgyűjtemény több jeles relikviát is birtokol, amelyek egykoron Erkel Ferenc tulajdonában voltak. Az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményéből most részben olyan ereklyék kerülnek a fővárosi Magyar Zene Házába, amelyekkel eddig nem találkozhatott a nagyközönség.
A két intézmény közötti megállapodás szerint a Bánk bán kézirat néhány oldala és személyes levelezéséből néhány darab kerül a kölcsönzött műtárgyak közé, valamint az 1868-as ezüst serleg, melyet Debrecenben kapott Erkel Ferenc, mikor az „összes hazai dalegyletek örökös főkarmesterévé” választották (ez a zeneszerző szülőházában kialakított Erkel Ferenc Emlékházban jelenleg is megtekinthető).
Bár az Erkel-múzeum önálló kiállítótérrel nem rendelkezik, a város kiállítóhelyein megtalálhatók a több tízezres gyűjtemény elemei; Erkel Ferenc kapcsán – a kölcsönzésre kerülő ezüst serleg mellett – ilyen például az a gyémántokkal ékesített színarany babérkoszorú, amelyet ötvenéves karmesteri jubileumára a nemzet ajándékaként kapott a komponista, s amely jelenleg az Almásy-kastély időszaki kiállításában látható.
A kilencezer négyzetméteren, a Városligeti tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében elterülő Magyar Zene Házát a japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervezte. A modern épület egyben klasszikus kiállítótér, de oktatási platform és előadótér is. Az intézmény ügyvezető igazgatója, Batta András szerint egyik funkciója sem lesz kiemelkedő a létesítménynek, az összhangon lesz a hangsúly, valamint az érzelmek és az emberi kapcsolatok hálóján, amely létrehozta s megőrizte a spontán művészetet. Ezeken keresztül lesz bemutatva a klasszikus és a kortárs zene.
Bár az intézményben az interaktív elemek lesznek túlsúlyban, Erkel Ferenc egy külön, klasszikus „szentélyt” kap – ide kölcsönzi az értékes műtárgyakat a gyulai közgyűjtemény. A kölcsönszerződés egyelőre egy évre szól a Magyar Zene Háza és az Erkel Ferenc Területi Múzeum között.
