A Petőfi Irodalmi Múzeumhoz (PIM) került a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső, valamint 2020-ban eltávozott felesége, Tandori Ágnes hagyatéka. A számottevő mennyiségű dokumentumegyüttes az írói, költői és műfordítói életmű szinte egészét felöleli – közölte az intézmény az MTI-vel.
A gyűjtemény gerincét a Tandori-művek autográf és gépiratos kéziratai, mintegy hatezer darabos levelezése, relikviák, személyes használati tárgyak, rajzok és képversek, közel háromszáz órát kitevő hanganyag és az unikális bejegyzéseket és dedikációkat tartalmazó könyvtár fontosabb darabjai képezik.
Az 1938. december 8-án született Tandori Dezső a budapesti bölcsészkaron szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet, majd rövid ideig nevelőtanárként dolgozott, 1971-től pedig szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként működött. Fiatal kora óta gimnáziumi tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek írói-baráti körébe tartozott, így Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával, Mándy Ivánnal és másokkal is szoros kapcsolatot ápolt. E kör filozófiai tájékozódása, ízlése és erkölcsi tartása nagy hatással volt írói pályakezdésére.
Az irodalompolitikától tudatosan távol tartotta magát, „remeteélete” a hetvenes-nyolcvanas években legendássá vált. Budai lakásában 1977-től kezdve madárneveléssel foglalkozott, ami műveinek témavilágát is nagy mértékben befolyásolta.
A kilencvenes években horizontja kitágult, utazni kezdett, bejárta Bécset, Párizst, Londont, Koppenhágát és a német nagyvárosokat. Ebben a korszakában főleg a nyugati lóversenypályákon átélt élményeit kamatoztatta. 1994-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A PIM a vásárlással vállalta, hogy a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb egyéniségének hagyatékát teljes egészében kutathatóvá teszi.