Ráadásul a magyar költő neve nemcsak a most nyilvánosságra került 1971-es listán szerepelt, hanem már korábban is felmerült, mint lehetséges Nobel-díjas – számolt be a Könyves Magazin.
A szabályok szerint az akadémia tagjain – illetve magukon a jelölőkön kívül – senki nem tudhatja, hogy kik is kerültek a Nobel-díj közelébe, mindaddig, amíg valóban meg nem kapják az elismerést. A beérkező jelöléseket, illetve az odaítélést megelőző viták jegyzőkönyveit is ötven évre titkosítják. Nincsenek tehát hivatalos shortlistek vagy jelöltek, akiknek drukkolhatunk, ezért támaszkodnak a sajtóban a fogadóirodák tippjeire – annak ellenére, hogy az angoloknál például bármire lehet fogadni sporteseményektől a királyi bébi neméig.
Az öt évtized elteltével azonban beigazolódhat néhány gyanú, vagy épp megdőlhet számos legenda. Hála annak, hogy a Svéd Akadémia halad a korral, az utóbbi években a honlapjukon is közzéteszik a titkositás alól épp kikerülő jegyzőkönyveket. Idén az 1971-es dokumentumokat böngészhetjük ide kattintva. A 90 nevet tartalmazó felsorolásban számos sztárszerző felbukkan Nabokovtól Artur Milleren át Günter Grassig, de felfedezhetünk egy magyart is. Weöres Sándort Kibédi Varga Áron hollandiai magyar irodalomtörténész jelölte a díjra, ráadásul nem is első alkalommal, 1970-ben is megtette már – idézi a Könyves Magazin a Literary Saloon című lapot. Az 1971-es irodalmi Nobelt végül egy másik költő, Pablo Neruda kapta „a latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”.
A listán egyes nevek mellett x látható, ezzel jelölték azokat, akiket először javasoltak a díjra: köztük James Baldwint, A Legyek Urát jegyző William Goldingot, (aki 1983-ban meg is kapta meg a díjat) vagy a Máramarosszigeten született Elie Wiesel (aki 1986-ban Nobel-békedíjban részesült). Az 1965-től 1971-ig tartó időszak digitalizált jegyzőkönyveiben Weöres mellett Mécs László és Illyés Gyula található meg a hazai alkotók közül.
A Nobel-díjasok kiválasztásának procedúrája meglehetősen hosszadalmas. Már a jelölés is csak meghatározott személyek privilégiuma. Ilyenek a Svéd Királyi Akadémia tagjai, illetve a felsőoktatási intézmények, valamint az ezekhez hasonló szervezetek tagjai. Az irodalom és nyelvészet professzorai, korábbi irodalmi Nobel-díjasok, továbbá az egyes országok irodalmi termékeit képviselő írószervezeteinek elnökei.
A javaslatoknak írásban kell beérkezniük a Nobel Bizottsághoz az adott év január 31-ig, vagyis még van egy kis idő töprengeni a legiemelkedőbbeken. A javaslatokat érvekkel is meg lehet támogatni, de ez nem feltétele a jelölés érvényességének. Senki sem jelölheti saját magát, ahogyan jelentkezni sem lehet a Nobel-díjra. A Svéd Akadémia honlapja szerint évente átlagosan 350 jelölés érkezik. A Bizottság a tavaszi időszakot arra szánja, hogy ezeket megvizsgálja és áprilisban előáll egy nagyjából húsz nevet tartalmazó előzetes listával, amelyet benyújt jóváhagyásra az Akadémiának. Mielőtt pedig az akademikusok megkezdenék a nyári szünetet, tovább szűkítik a listát öt névre.
A szavazásra végül októberben kerül sor. Ahhoz, hogy eredméynes legyen a voksolás, az egyik jelöltnek bírnia kell a szavazatoknak több, mint felét. A hagyomány szerint a kitüntetett szerző a svéd királytól veszi át a díjat és az azzal járó 10 millió svéd koronát (vagyis közel 350 millió forint) december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján. A COVID miatt azonban az utóbbi években elmaradt a ceremónia.
