A Vígszínház április 9-én mutatja be Mary Chase nagysikerű groteszk vígjátékát. A Barátom, Harvey címszereplője egy csaknem két méter magas, nagy fehér nyúl, Harvey, aki sok galibát okoz, ugyanakkor egyesek szerint valójában csak Elwood bácsi fejében létezik. Mi sül ki ebből? Valló Péter rendezésében, Rudolf Péter, Balázsovits Edit, Szilágyi Csenge, Brasch Bence és Kőszegi Ákos főszereplésével kiderül! A kedélyes Elwood bácsit alakító Ruldof Péterrel beszélgettünk.
Mary Chase komédiája elsöprő sikert aratott 1944-es ősbemutatóján. A Barátom, Harvey máig az egyik legsikeresebb Brodway-előadás, olyan remekműveket megelőzve, mint például az Arzén és levendula, vagy a Mezítláb a parkban. Mi lehet a darab töretlen sikerének a titka?
– A Barátom, Harvey igazi klasszikus vígjáték. Egyszerre van lírája és különös humora annak a ténynek, hogy valakinek egy több mint 2 méteres nyúl a haverja. Abszurd és groteszk helyzetek sora bontakozik ki ebből. Egy elidegenedett, frusztrált közösségben Elwood sajátos életvitelt képvisel, amitől elszoktunk, de amire törekednünk kellene. Megél minden pillanatot.
Nyitottan fordul az emberek felé, derűsen osztogatja névjegyét, és hív meg mindenkit vacsorára. Harvey jelenléte varázslatra képes: kiemel a mindennapokból, a folyamatos megfelelni akarásból. Fontos üzenet ez a társadalmunknak. Mindannyiunknak rengeteg dolga lenne Harvey-val… Ha jól tesszük a dolgunkat a színpadon, mire a függöny lemegy, minden nézőnek meglesz a maga nyúlképe, a saját Harveyja.
– Miről szól ez a történet?
– A karakterem Elwood P. Dowd egy tehetős családból származó férfi, aki unokahúgával és annak eladósorban lévő lányával él együtt. Elwood bácsi nyitott ember, de a családja mégis szégyelli, ugyanis a napjai nagy részét képzeletbeli nyúl barátjával, Harvey-val, tölti. Együtt jönnek mennek, kocsmáznak, beszélgetnek. Harvey-t persze be is mutatja az arra érdemes embereknek… Nyilván sokan bolondnak nézik, nem könnyű együtt élni vele.
Unokahúga, Veta a család jó hírnevének megőrzése érdekében úgy dönt, Elwood bácsit eltávolítja, ezért beviszi a helyi szanatóriumba. Az orvos azonban tévedésből mást küld el kezelésre, mi pedig Harvey-val mit sem sejtve elhagyjuk a kórházat. Rengeteg a zűr, a zavar, tehát a zűrzavar. Közben egyre többen ébrednek rá arra, milyen nagy hiba is lenne Harvey-t elvenni Elwood bácsitól, a világtól…
– Milyen karakter Elwood bácsi? Hogyan szövődött különös barátsága Harveyval?
– Egy vidám, nyitott, kicsit hóbortos figura, aki a magány ellen megalkotja Harvey-t. S ezzel meg is változik az élete. Harvey kinyit egy ajtót, ami megmutatja a szabadság és az életszeretet felé vezető utat. Ráadásul a kényelmetlen helyzetekben is kisegíti. Ha valamit nem mer kimondani, Harvey kimondja helyette, ha valamit elsőre nem mer megtenni, együtt könnyen megteszik…
Az ő kettősük ráébreszthet minket arra, hogy hol vannak az élet igazán fontos dolgai. A mai rohanásban nemcsak egymás, hanem a saját életünk mellett is egy pillanat alatt elmegyünk, ha nem vagyunk résen. Meg kell állnunk és bele kell nézünk egymás szemébe, valódi kíváncsisággal és nyitottsággal. Meg kell tudnunk élni a kis dolgok szentségét.
– Ezek szerint a korunkat tekintve, reflektálhat az előadás esetleg az online világ által felerősödött magányosodásra, izoláltságra?
– Mindenképp. És arra az őrült tempóra is, amiben élünk. Mindannyiunknak jól jönne egy Harvey, aki barátságával lelassítja körülöttünk az időt.
– Legendásnak számít a Barátom, Harvey hazai ősbemutatója, Örkény István fordításában. Megosztana néhány gondolatot ezzel kapcsolatban?
– Magyarországon először a Vígszínházban mutatták be 59 évvel ezelőtt ezt az előadást. A magyar színházcsinálók legnagyobbjai hozták létre. Várkonyi rendezés, Örkény fordítás, Páger Antal, Bulla Elma, Latinovits Zoltán. Ez mindannyiunknak megdobbantja a szívét. Büszkeség és egyben felelősség is az ő nyomdokaikban járni ugyanazon a színpadon.
– A korabeli hazai sajtó „patológiai burleszknek” és „elmekórtani kabarénak” nevezte a darabot. Mit jelent ez pontosabban?
– Ezt az akkori újságírók mondhatnák meg pontosan… Elwood bácsi karaktere elsőre sokaknak bolondériának tűnhet. A szanatórium pedig az egyik legfontosabb helyszíne az előadásnak. A sok-sok nevetés között, a mélyebb rétegeket megismerve rájövünk, Elwood csodát teremt Harveyval maga körül. Szükségünk van Elwood P. Dowdra és Harveyra, és arra az életérzésre, amit ők képviselnek.
