1952. szeptember 25-én született Christopher Reeve, a Superman-filmek csillaga, aki élete utolsó éveit tolószékhez kötve élte le. 2004. október 10-én hunyt el.
Christopher D’Olier Reeve néven látta meg a napvilágot New Yorkban, apja akadémikus és író, anyja újságírónő volt. Szülei válása után anyjával és testvérével Princetonba költöztek, az itteni magániskolában tanulmányi és sportsikereivel is kitűnt társai közül. A színészet iránt korán érdeklődni kezdett, tízévesen már beválogatták a The Yeomen of the Guard című operett amatőr előadásának szereplői közé.
Érettségi után New Yorkba szeretett volna költözni, hogy csak a színjátszásra koncentrálhasson, de anyja tanácsára inkább a továbbtanulást választotta. Olyan jó hírű egyetemekre nyert felvételt, mint a Princeton, a Columbia, a Brown, a Northwestern, és ő végül a Cornellt választotta, mert ez volt legtávolabb New Yorktól, így kisebb volt a Broadway utáni sóvárgása. A színpadtól nem szakadt el, az egyetemi színkörben játszott többek közt a Hamlet, a Téli rege és a Godot-ra várva című darabokban.
1973-ban, egy rövid európai kitérőt követően jelentkezett a híres Juilliard színészképzésére, ahová kétezer aspiráns közül csak huszan jutottak be, évfolyam- és szobatársa volt Robin Williams, akivel életre szóló barátságot kötöttek. A Broadway-n 1976-ban debütált Enid Bagnold: A Matter of Gravity című darabjában, amelyben Katherine Hepburn unokáját játszotta.
Első hollywoodi szerepét a Mélytengeri vészjelzés című filmben kapta, majd a Love of Life című televíziós sorozat következett. 1978-ban kétszáz színész közül választották ki a nagyköltségvetésű Superman címszerepére. A sportos, 193 cm magas Reeve két hónap alatt formába hozta magát, ezalatt csaknem 15 kg izmot sikerült magára szednie, így a legtöbb veszélyes jelenetet kaszkadőr nélkül vállalta. Az ikonikus szuperhős alakját 1980-ig még három alkalommal játszotta el, nemzetközi elismertséget szerezve magának, s elnyerte a legígéretesebb tehetségnek járó BAFTA-díjat is.
A Superman III. után levette a köpenyt, mert nem akarta, hogy beskatulyázzák az akcióhős szerepkörébe, és más műfajokban is ki akarta magát próbálni. 1987-ben mégis igent mondott a Superman IV. – Harc a békéért főszerepére, de ekkor már kedvezőtlen kritikákat kapott. Később szerepelt a Valahol, valamikor (1980), a Szemenszedett szenzáció (1987), a Napok romjai (1993) és a Hallgass velem (1994) című filmekben is.
Élete 1995-ben vett tragikus fordulatot: egy lóversenyen a ló levetette magáról, az esés miatt két nyakcsigolyája eltört, gerincvelője teljesen elszakadt, és nyaktól lefelé megbénult. Az egykori szuperhős tolószékbe került, de a reményt nem adta fel, a gerincvelősérültek és más fogyatékkal élők szószólója lett. Ismertségét arra használta fel, hogy különböző platformokon hívja fel a figyelmet a fogyatékossággal élők jogaira, alapítványán keresztül nagy összegű támogatásokat gyűjtött és osztott szét életminőségük javítása érdekében.
Rendezőként az 1997-ben bemutatott Esthomály című tévéfilmmel debütált, amelyet öt Emmy-díjra jelöltek. A következő évben főszerepet játszott Alfred Hitchcock klasszikus thrillere, a Hátsó ablak új változatában, alakításáért Golden Globe-ra jelölték és elnyerte a színész szakszervezet (Screen Actors Guild) díját. A Superman fiatalkoráról szóló Smallville című sorozatban Virgil Swann szerepében 2003-ban és 2004-ben is feltűnt. Az értelem diadala (2004) címmel filmet készített Brooke Ellisonról, aki első quadriplegiás (a központi idegrendszer károsodása által okozott, mind a négy végtagra kiterjedő bénulás) betegként diplomázott a Harvardon, és belefogott A kis nagy hős című animációs filmbe, amelyet már nem tudott befejezni.
Reeve bízott abban, hogy az orvostudomány segítségével újra járni fog, reményét az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatásokba vetette. Álma nem vált valóra: 2004. október elején antibiotikummal kezelték a felfekvés okozta szepszisét, amely szívelégtelenséget váltott ki, kómába esett, és október 10-én, ötvenkét éves korában elhunyt. Barack Obama amerikai elnök 2009. március 30-án látta el kézjegyével a Christopher és Dana Reeve nevét viselő törvényt, amely azzal a szándékkal született, hogy javítson a paralízisben vagy más testi fogyatékosságban szenvedők gyógyítása érdekében folyó kutatás és kezelés összehangolásán.
Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga.
